Social Icons

twitterfacebookgoogle pluslinkedinrss feedemail

12/20/2012

Vaníliás kifli

Eléggé megkésve, de tegnap beindult itthon is a sütigyár. A város elveszett, elfoglalták az igazukért harcoló tüntető diákok, így hosszas gyaloglás és tülekedést követően végül behúzhattam magam mögött az ajtót. Későre járt, ezért begyúrtam egy adag mézeskalács tésztát, több újítással... meglátjuk milyen lesz :) Ami pedig gyorsan elkészül, az a csodásan egyszerű, de annál addiktívabb vaníliás kifli.



Hozzávalók:

2 csomag vaníliás cukor (ha van otthon, fél vanília rúd kikapart belseje)
8 dkg porcukor
20 dkg margarin
20 dkg liszt
5 dkg keményítő
10 dkg darált natúr mandula
porcukor a szóráshoz

A lisztet összegyúrjuk a puha vajjal, mandulával, porcukorral és vaníliás cukorral illetve a keményítővel, és szép kis cipóvá formáljuk. Frissen tartó fóliába tekerve egy órára betesszük a hűtőbe.




A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A kihűlt tésztából vékonyabb rudat formázunk és ujjnyi szeleteket vágunk belőle. Ezeket a szeleteket a kezünkkel vékony hurkává sodorjuk és ízléses kifli formává alakítjuk.



Ha a kiflik elnyerték kecses formájukat, sütőpapírra helyezzük őket és tíz percre betoljuk a sütő középső állásába. A sülési idő letelte után a még meleg kiflik tetejére porcukrot szitálunk.



12/09/2012

Túrós - tepertős pogácsa

Nem nagyon rajongok a tepertőért, valahogy idegenkedek a gondolatától is... Azonban, ha az ember kedveskedni akar a szeretteinek, akkor ugyanolyan lelkesedéssel illik belevetnie magát a munkába. Limara receptjei mindig megbízható útmutatónak bizonyulnak, így a hajtogatott tepertős pogácsa receptjét alaposan magamévá tettem, mielőtt belefogtam volna a munkába. Az alapul szolgáló leírást bárki elolvashatja itt...



Hozzávalók

60 dkg liszt
30 g élesztő
20 dkg tejföl
2 tojás
12,5 dkg Rama margarin
1 dl tej
1 teáskanál cukor
2 teáskanál só
20 dkg tepertő
20 dkg túró

Az élesztőt felfuttatom a meglangyosított tejben, amibe előzetesen belekevertem a cukrot is. A lisztet, tejfölt, egy tojást, elmorzsolt margarint és a sót nagyobb edénybe mérem, hozzáadjuk a felfutott élesztőt, majd tizenöt percig gyúrjuk - dagasztjuk a pogácsa tésztáját. Az egynemű tészta fényes felszínű, kissé zsíros, az edény falától szépen elválik. 30 percre meleg helyre teszem, hogy a kétszeresére növekedjen.
A tepertőt ledaráljuk, krémes állagú paszta lesz a végeredmény. Összekeverem a túróval és félreteszem.




A duplájára kelt tésztát kinyújtom kb. egy - másfél centiméter vastagra, és a tepertős túró egyharmadát szétkenem a felületén. Majd képzeletben három részre osztom a tésztalapot keresztben, a két oldalsó részt középre hajtjuk, kapunk egy hosszú, de keskeny formát. Újra elharmadoljuk a tésztát képzeletben, csak most függőleges irányba, és a felső illetve alsó harmadot a tészta közepére hajtjuk. Fél órát pihentetjük lefedve. 




A tészta nyújtását, megkenését és hajtogatását még kétszer ismételjük meg, fél - fél órás pihentetési időket követően.
Ezalatt a fél órás időtartamok alatt a hajtogatott tészta gyönyörűen újra és újra megkel. Az utolsó hajtást követő pihentetés után ismét kinyújtjuk, a tetejét keresztben és hosszában beirdaljuk. Ezt követően kiszaggatjuk a pogácsákat, lehetőség szerint nagyobb méretű szaggató formával, hogy ki ne száradjanak.
A pogácsákat ismételten harminc percet pihentetjük, majd a második, felvert tojással lekenjük a tetejüket, ügyelve, hogy a tojás ne folyjon le az oldalán, mert azzal összetapasztaná a pogácsa oldalát, így az ferdén nőne meg a sütőben. 



Nálam 190 fokon 25 perc alatt sültek szép pirosra úgy, hogy az utolsó percekben rákapcsoltam egy kis grillt...

A kóstolást követően boldogan konstatáltam, hogy rendkívül ízletes lett a pogácsa. Nincs az a masszív tepertő íze, emellett rendelkezik a túrós pogácsák ropogós könnyedségével


12/03/2012

Túrós batyu

Három nappal ezelőtt beállt a hátamba a fájdalom. A derekam minden mozdulatra lelkes "késszúrással" reagál. Napközben még csak-csak elboldogulok, de a reggelek botrányosak... Úgy gondoltam, ezt az állapotot kompenzálni kell valami édes finomsággal...






Hozzávalók:

50 dkg finomliszt
3 dl tej
8 dkg Rama
8 dkg porcukor
1 evőkanál kristálycukor a "kovászhoz"
20 g friss élesztő
2 tojás sárgája
1 mokkáskanál só
1 mokkáskanál fahéj
1 citrom reszelt héja
kevés olvadt Rama a batyuk megkenéséhez

Töltelékhez:

50 dkg túró
125 g krémsajt
100 ml tejszín
10 dkg porcukor
2 tojás
2 evőkanál búzadara
1 csomag vaníliás cukor
1 citrom reszelt héja

A tészta Frank Júlia útmutatása alapján állt össze. Az élesztőt 1 dl langyos tejbe morzsoltam, hozzáadtam 5 dkg lisztet, 1 evőkanál cukrot. Az elegyet elkevertem, meleg helyen, a radiátor közelében fél órát hagytam állni. A felfutott élesztőt hozzáadtam a maradék liszthez, az elmorzsolt puha margarinhoz, porcukorhoz, tojás sárgájákhoz és sóval, fahéjjal, citromhéjjal ízesítettem leendő tésztát. A tejet részletekben adtam hozzá, majd tizenöt percet dagasztottam a tésztát. Az edény falától szépen elváló, lágy, kissé ragacsos tésztát kaptam. Akkor lehetünk elégedettek, ha a tésztát ujjunkkal megnyomva az visszarugózik.
Nagyjából egy órát hagytam kelni, ezalatt ténylegesen a duplájára nőtt.
A kelesztés ideje alatt szétválasztottam a két tojást, a sárgájákat összekevertem a töltelék többi hozzávalóval, a fehérjéket felvertem, és utólag óvatosan beleforgattam a túróba. A tejszín és a krémsajt azért került bele, mert "zamatos" töltelékre vágytam, igaz, egy picit csöpögött a batyu evés közben. (A hagyományos töltelékben tejszín, krémsajt nem szerepel.) A mazsoláról meg annyit, hogy itthon mindig leszavazzák.
A megkelt tésztát átgyúrtam, kipasszírozva belőle a felgyülemlett levegőt és deszkán kinyújtottam kb. ujjnyi vastagságúra.




Kilenc négyzetre vágtam a  lapot, majd a négyzeteket egyenként is kinyújtottam, közvetlenül a megtöltésük előtt, hogy ne ugorjanak össze. A tészta nyújtásához a nagymamám után én is réteslisztet használok, mert kevesebb liszt felhasználásával a ragacsosabb tésztát is jól lehet nyújtani vele.
Az egyenként után-nyújtott tésztalapok közepét megraktam a töltelékkel, majd a sarkokat felhajtva takaros batyukat hoztam létre. A tetejüket olvasztott vajjal kenegettem.




Újabb fél órát hagytam a batyukat puffadni, majd 190 fokos sütőbe tolva kb. 20 perc alatt pirosra sütöttem őket. Nekem elég megbízhatatlan a sütőm, egyrészt hátul hamarabb pirulnak az ételek benne, ez mondjuk megoldható, ha sütés vége felé megfordítom a tepsit. De sajnos az alja gyakran odakap, mielőtt még a szemet gyönyörködtető külső kialakulna. Így elég intuitív módon alakulnak a sütéseim, hiába igyekszem a receptekben előírt sütési hőket, időtartamokat és tepsi behelyezési magasságokat tartani...
A kész batyukra porcukrot szitáltam. Íme.