Vaníliás kifli

Eléggé megkésve, de tegnap beindult itthon is a sütigyár. A város elveszett, elfoglalták az igazukért harcoló tüntető diákok, így hosszas gyaloglás és tülekedést követően végül behúzhattam magam mögött az ajtót. Későre járt, ezért begyúrtam egy adag mézeskalács tésztát, több újítással... meglátjuk milyen lesz :) Ami pedig gyorsan elkészül, az a csodásan egyszerű, de annál addiktívabb vaníliás kifli.



Hozzávalók:

2 csomag vaníliás cukor (ha van otthon, fél vanília rúd kikapart belseje)
8 dkg porcukor
20 dkg margarin
20 dkg liszt
5 dkg keményítő
10 dkg darált natúr mandula
porcukor a szóráshoz

A lisztet összegyúrjuk a puha vajjal, mandulával, porcukorral és vaníliás cukorral illetve a keményítővel, és szép kis cipóvá formáljuk. Frissen tartó fóliába tekerve egy órára betesszük a hűtőbe.

A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A kihűlt tésztából vékonyabb rudat formázunk és ujjnyi szeleteket vágunk belőle. Ezeket a szeleteket a kezünkkel vékony hurkává sodorjuk és ízléses kifli formává alakítjuk.

Ha a kiflik elnyerték kecses formájukat, sütőpapírra helyezzük őket és tíz percre betoljuk a sütő középső állásába. A sülési idő letelte után a még meleg kiflik tetejére porcukrot szitálunk.

részletek....

Túrós - tepertős pogácsa

Nem nagyon rajongok a tepertőért, valahogy idegenkedek a gondolatától is... Azonban, ha az ember kedveskedni akar a szeretteinek, akkor ugyanolyan lelkesedéssel illik belevetnie magát a munkába. Limara receptjei mindig megbízható útmutatónak bizonyulnak, így a hajtogatott tepertős pogácsa receptjét alaposan magamévá tettem, mielőtt belefogtam volna a munkába. Az alapul szolgáló leírást bárki elolvashatja itt...



Hozzávalók

60 dkg liszt
30 g élesztő
20 dkg tejföl
2 tojás
12,5 dkg Rama margarin
1 dl tej
1 teáskanál cukor
2 teáskanál só
20 dkg tepertő
20 dkg túró

Az élesztőt felfuttatom a meglangyosított tejben, amibe előzetesen belekevertem a cukrot is. A lisztet, tejfölt, egy tojást, elmorzsolt margarint és a sót nagyobb edénybe mérem, hozzáadjuk a felfutott élesztőt, majd tizenöt percig gyúrjuk - dagasztjuk a pogácsa tésztáját. Az egynemű tészta fényes felszínű, kissé zsíros, az edény falától szépen elválik. 30 percre meleg helyre teszem, hogy a kétszeresére növekedjen.
A tepertőt ledaráljuk, krémes állagú paszta lesz a végeredmény. Összekeverem a túróval és félreteszem.

A duplájára kelt tésztát kinyújtom kb. egy - másfél centiméter vastagra, és a tepertős túró egyharmadát szétkenem a felületén. Majd képzeletben három részre osztom a tésztalapot keresztben, a két oldalsó részt középre hajtjuk, kapunk egy hosszú, de keskeny formát. Újra elharmadoljuk a tésztát képzeletben, csak most függőleges irányba, és a felső illetve alsó harmadot a tészta közepére hajtjuk. Fél órát pihentetjük lefedve. 

A tészta nyújtását, megkenését és hajtogatását még kétszer ismételjük meg, fél - fél órás pihentetési időket követően.
Ezalatt a fél órás időtartamok alatt a hajtogatott tészta gyönyörűen újra és újra megkel. Az utolsó hajtást követő pihentetés után ismét kinyújtjuk, a tetejét keresztben és hosszában beirdaljuk. Ezt követően kiszaggatjuk a pogácsákat, lehetőség szerint nagyobb méretű szaggató formával, hogy ki ne száradjanak.
A pogácsákat ismételten harminc percet pihentetjük, majd a második, felvert tojással lekenjük a tetejüket, ügyelve, hogy a tojás ne folyjon le az oldalán, mert azzal összetapasztaná a pogácsa oldalát, így az ferdén nőne meg a sütőben. 

Nálam 190 fokon 25 perc alatt sültek szép pirosra úgy, hogy az utolsó percekben rákapcsoltam egy kis grillt...

A kóstolást követően boldogan konstatáltam, hogy rendkívül ízletes lett a pogácsa. Nincs az a masszív tepertő íze, emellett rendelkezik a túrós pogácsák ropogós könnyedségével

részletek....

Túrós batyu

Három nappal ezelőtt beállt a hátamba a fájdalom. A derekam minden mozdulatra lelkes "késszúrással" reagál. Napközben még csak-csak elboldogulok, de a reggelek botrányosak... Úgy gondoltam, ezt az állapotot kompenzálni kell valami édes finomsággal...






Hozzávalók:

50 dkg finomliszt
3 dl tej
8 dkg Rama
8 dkg porcukor
1 evőkanál kristálycukor a "kovászhoz"
20 g friss élesztő
2 tojás sárgája
1 mokkáskanál só
1 mokkáskanál fahéj
1 citrom reszelt héja
kevés olvadt Rama a batyuk megkenéséhez

Töltelékhez:

50 dkg túró
125 g krémsajt
100 ml tejszín
10 dkg porcukor
2 tojás
2 evőkanál búzadara
1 csomag vaníliás cukor
1 citrom reszelt héja

A tészta Frank Júlia útmutatása alapján állt össze. Az élesztőt 1 dl langyos tejbe morzsoltam, hozzáadtam 5 dkg lisztet, 1 evőkanál cukrot. Az elegyet elkevertem, meleg helyen, a radiátor közelében fél órát hagytam állni. A felfutott élesztőt hozzáadtam a maradék liszthez, az elmorzsolt puha margarinhoz, porcukorhoz, tojás sárgájákhoz és sóval, fahéjjal, citromhéjjal ízesítettem leendő tésztát. A tejet részletekben adtam hozzá, majd tizenöt percet dagasztottam a tésztát. Az edény falától szépen elváló, lágy, kissé ragacsos tésztát kaptam. Akkor lehetünk elégedettek, ha a tésztát ujjunkkal megnyomva az visszarugózik.
Nagyjából egy órát hagytam kelni, ezalatt ténylegesen a duplájára nőtt.
A kelesztés ideje alatt szétválasztottam a két tojást, a sárgájákat összekevertem a töltelék többi hozzávalóval, a fehérjéket felvertem, és utólag óvatosan beleforgattam a túróba. A tejszín és a krémsajt azért került bele, mert "zamatos" töltelékre vágytam, igaz, egy picit csöpögött a batyu evés közben. (A hagyományos töltelékben tejszín, krémsajt nem szerepel.) A mazsoláról meg annyit, hogy itthon mindig leszavazzák.
A megkelt tésztát átgyúrtam, kipasszírozva belőle a felgyülemlett levegőt és deszkán kinyújtottam kb. ujjnyi vastagságúra.

Kilenc négyzetre vágtam a  lapot, majd a négyzeteket egyenként is kinyújtottam, közvetlenül a megtöltésük előtt, hogy ne ugorjanak össze. A tészta nyújtásához a nagymamám után én is réteslisztet használok, mert kevesebb liszt felhasználásával a ragacsosabb tésztát is jól lehet nyújtani vele.
Az egyenként után-nyújtott tésztalapok közepét megraktam a töltelékkel, majd a sarkokat felhajtva takaros batyukat hoztam létre. A tetejüket olvasztott vajjal kenegettem.

Újabb fél órát hagytam a batyukat puffadni, majd 190 fokos sütőbe tolva kb. 20 perc alatt pirosra sütöttem őket. Nekem elég megbízhatatlan a sütőm, egyrészt hátul hamarabb pirulnak az ételek benne, ez mondjuk megoldható, ha sütés vége felé megfordítom a tepsit. De sajnos az alja gyakran odakap, mielőtt még a szemet gyönyörködtető külső kialakulna. Így elég intuitív módon alakulnak a sütéseim, hiába igyekszem a receptekben előírt sütési hőket, időtartamokat és tepsi behelyezési magasságokat tartani...
A kész batyukra porcukrot szitáltam. Íme.

részletek....

Fehér zöldségkrémleves muffinnal

Csodás fehér zöldségeket találtam itthon a szombati piacolásról. Olyannyira kínálgatták magukat, gondoltam, a közelgő tél tiszteletére összehozok egy hófehér ételkompozíciót, lágy, de melengető ízvilággal.







Hozzávalók:

1 fej karfiol
1 pasztinák
fél fej nagy zellergumó
1 vöröshagyma
5 dl főzőtejszín
1 házias levesalap a Knorrtól
olaj a hagyma lepirításához és a muffinformák kikenéséhez
25 dkg finomliszt
12 g sütőpor
fél teáskanál szódabikarbóna
őrölt szerecsendió, fehér bors, őrölt kömény
só
100 ml tejföl
1 tojás
12,5 dkg Rama margarin
szezámmag a szóráshoz

A karfiolt alaposan megmostam és rózsáira szedtem, a hibás részeket eltávolítottam. A pasztinákot, fél zellert megpucoltam és kis kockákra vágtam. A vöröshagymát felaprítottam és üvegesre pároltam 2-3 evőkanálnyi olajon, majd hozzáadtam a zöldségeket és felengedtem vízzel úgy, hogy nagyrészt ellepje, de mégse legyen túl sok, hogy a visszamaradó zöldségekből készülő krémlevesnek legyen jó állaga. A főzőlét megsóztam, a zöldségeket puhára főztem.

A forró levesből kivettem kb. 30 dkg zöldséget vegyesen, a karfiolrózsákat félretettem. Pár kanál leves belekerült a muffin nedves összetevőibe, mert nem szűrtem le a zöldségeket. Két külön tálba állítottam össze a muffin száraz és nedves hozzávalóit.
A zöldségekhez adtam a tejfölt, a főzőtejszínből 200 ml -t, a tojást és a puha margarint. A lisztet, sütőport, szódabikarbónát, sót, fehér borsot, köményt és szerecsendiót elkevertem, majd elvegyítettem a nedves összetevőkkel.

Fontos, hogy a muffintésztát darabosra terveztem, de eleve sem javasolt alaposan kikeverni. Ezért, amikor összeállt a tészta, óvatosan beletörtem a karfiolrózsákat, és kiolajozott muffin formába szétosztottam a masszát. A tetejére szezámmagot szórtam.

180 fokra előmelegített sütőbe toltam 25-30 percre.

A levest alacsony lángon kicsit tovább rotyogtattam, ekkor már a Knorr levesalappal együtt. Majd a tűzről lehúztam és botmixerrel krémlevessé varázsoltam a sápadt egyveleget. A pürésítés közben a maradék 300 ml főzőtejszínt is hozzáadtam és, mivel meg voltam elégedve az ízével, nem turbóztam tovább. Na jó, néhány csepp szezámolaj került a tetejére tálaláskor.

részletek....

Bombajó csokitorta

Először is leszögezném, sajnos nem úgy sikerült, ahogy anyu csinálta. Igaz, javítottam a múlt hetihez képest a bomba állagán, de talán soha nem lesz olyan mámorító, mint az, amit édesanyám készített annak idején sok-sok szeretettel...







Hozzávalók:

1. Piskótatekercshez:
5 tojás
5 evőkanál cukor
4 evőkanál liszt
6 g sütőpor (eredetileg nem szerepel a leírásban)
1 teáskanál ecet (nem szerepel a leírásban)

2. A krémhez:
15 dkg Ráma margarin
10 dkg porcukor
4 tojássárgája
2 evőkanál rum, vagy málnaszörp

3. A bombához:
5 tojás sárgája
15 dkg porcukor
2 vaníliás cukor (az egyik lehetőség szerint Bourbon vaníliás cukor, vagy fél vaníliarúd kikapart belseje)
1 mokkáskanál őrölt fahéj
2 púpozott evőkanál cukrozatlan kakaó
2,5 dl tej
10 dkg étcsoki
2,5 dl tejszín (Hulala)
6 lap zselatin (eredetileg nem szerepel a leírásban, de enélkül nem állt nekem össze)
kevés rum

Először a piskótatekercset készítjük el. Fontos, hogy a sütőt előmelegítsük, mert azonnal sütnünk kell. A tojásokat szétválasztjuk, gondosan ügyelve arra, hogy egy csepp sárgája se tévedjen a fehérjébe. (Az ecet azért létjogosult, mert anélkül, hogy megváltoztatná a fehérje ízét, elősegíti a hab kemény állagát.) A fehérjéből kemény habot verünk, akkor jó, ha az edényt gyors mozdulattal a feje tetejére fordítva nem esik ki belőle. Azért óvatosan ellenőrizzük!
A már kemény fehérjéhez hozzáadjuk a cukrot, ezt még gépi habverővel vegyítjük össze. A következő lépésben a tojássárgák jönnek, kézi habverővel kíméletesen keverjük a habba, hogy ne törjön össze. A száraz hozzávalókat (liszt, sütőpor) összekeverjük, majd a habra szitáljuk.

Óvatosan beleforgatjuk a masszába, majd sütőpapírral kibélelt tepsibe szedjük a tésztát. 220 fokon (légkeveréses sütőben 200 fokon) körülbelül 8-10 percig sütjük.
Az aranyszínűre sült piskótát tiszta, porcukorral enyhén meghintett konyharuhára borítjuk, a sütőpapírt lehúzzuk az aljáról. Óvatosan a konyharuha segítségével feltekerjük a piskótatésztát úgy, hogy a konyharuhát is beletekerjük, mintha az lenne a töltelék.
Időközben összeállítottuk a krémet is. A vajat habosra keverjük a cukorral, majd egyenként hozzáadjuk a tojássárgákat és a rumot. Ezt a krémet kenjük a kitekert, de még meleg piskóta lapjára. Majd a konyharuha segítségével, azt nem beletekerve összeállítjuk a piskótatekercset. Frissen tartó fóliával szorosan körbevonom a tekercset és éjszakára a hűtőbe teszem, az eredeti recept alapján. Én körülbelül másfél - két órára tettem hűtőbe a tekercset.

 

 A bombához a tojássárgákat összekeverjük a vaníliás cukorral, cukorral, fahéjjal, kakaóval. Gőz felett felmelegítem a tejet, beleolvasztom a csokit és a zselatin lapokat. Amikor a csokis tej egyneművé vált, belekeverjük a tojásos masszát, és besűrítjük, gyakori kevergetés mellett kihűtjük. Ezután a habtejszínt felverjük, és beleforgatjuk a csokikrémet. Én kicsit rásegítettem a robotgéppel, mert a csoki leült az edény aljára, akárhogyan is próbáltam elegyíteni.

A piskótát 1 cm-es vastag szeletekre vágjuk, majd kibélelünk a szeletekkel egy gömbölyű tálat, aminek a belsejét előzőleg frissen tartófóliával vontunk be.

 

Belesimítjuk a krém felét, majd egy sor piskóta következik, és ismét a krém.

Lefedjük alufóliával, és 3-4 órára a hűtőbe tesszük. Kiborításához egy nagy tányért teszünk a tál tetejére, és határozott mozdulattal a feje tetejére fordítjuk a tálat. A tálat leemeljük, a fóliát lefejtjük, és előbukkan az aranyosan cirádált halom, mennyei csokihabbal a belsejében.

Mivel a piskótába tekert krém nyers tojás sárgáját tartalmaz, ezért körültekintően kell eljárni. A szalmonella fertőzés elkerülése érdekében a tojáshéj legyen előzetesen alaposan letisztítva!

részletek....

Sajtburger

A minap kedves munkatársnőmnek hamburgert készített az udvarlója. Házi hamburgerzsemléből... én is magam szeretem elkészíteni az ételek komplexebb összetevőit, így nem maradt más hátra, mint összedobni otthon egy kis kalóriadús vacsorát.
A hamburgerzsemle receptjét limara oldaláról néztem ki, nagyon szeretem az alkotásait.

A recept megtalálható itt ...

 

Összetevők a húspogácsához:

50 dkg vegyes darált hús (sertés - marha)
1 tojás
10 dkg búzacsíra (zsemlemorzsa helyett)
2 evőkanál Worcestershire  szósz
1 evőkanál mustár
2 gerezd zúzott fokhagyma
fél fej vöröshagyma apróra vágva
só, bors, őrölt kömény, cayenne chili

A húspogácsára:

Cheddar sajt - a régi Kaisersben találtam tömbösített verziót
Paradicsom, lila hagyma, csemegeuborka, zöld paprika
Mustár, ketchup, majonéz

Limara receptje ismét tökéletesen működött, annyi változtatással, hogy a dagasztást is kézzel csináltam. Itt még csak félig duzzadtak meg a bucik.

Ezalatt a húspogácsához az összetevőket egybegyúrtam. Picit állni hagytam, majd a tenyeremben szétlapítva kb. egy-egy centiméter vastagságú korongokká formáztam a masszát. A húspogácsákat alacsony hőfokon sütöttem, amikor szép piros lett az egyik oldala, megfordítottam, és a sült felszínére fektettem a sajtot.

A kész bucikat felvágtam, a sajtos húspogácsát a buci alsó felére ültettem. A csemege uborkát, lilahagymát, paradicsomot, zöld paprikát felkarikáztam, a húsra halmoztam, majd a kupacot ízlés szerint dijoni mustárral, ketchuppal, majonézzel tetéztem.

részletek....

Tárkonyos raguleves

A ragulevesek kiváló lélekmelengetők. Én forrón szeretem őket, típustól függően épp, hogy csak a tetejére ültetett tejfölsipka mérsékli ehetőre levesünk hőfokát. A húst apró kockákra vágjuk a raguhoz, a cél, hogy a darabok minél kisebb felületüknél fogva a rostok hamar lezáródjanak, magukban tartva az értékes nedveket. A hozzávalók sokfélesége, a hosszabb elkészítési idő és a gazdag fűszerezettség sűrű, ínycsiklandó levest eredményez. A tárkonyos raguleves számtalan változatban létezik, olykor csak az otthon fellelhető hozzávalók választéka szab határt a fantáziának...


Jelen leves hozzávalói:

50 dkg pulyka felsőcomb
50 dkg csicsóka
3 szál sárgarépa
1 vastag szál fehérrépa
1 vöröshagyma
1 duci gerezd fokhagyma
3 evőkanál olívaolaj
1 adag Knorr házias levesalap (saját készítésű levesalap híján)
1 tojás
liszt a csipetkéhez
só, bors, őrölt kömény, kapor
tárkony
2 dl főzőtejszín
1 púpos evőkanál keményítő
1 citrom

A pulyka felsőcomb számomra az elbűvölő ízű omlós húsfalatok szinonímája. A mélyhűtőben jó pár hete várakozott már a nagy napra a korábban vásárolt filézett comb. Igyekeztem neki nem csalódást okozni.
Kiolvasztást követően kisebb kockákra vágtam a húst, majd a felaprított, olajon üvegesre párolt vöröshagymán kifehéredésig átsütöttem. Kevés levet engedett, ebbe vékonyan belekarikáztam a duci fokhagymagerezdet és rácsavartam fél citrom levét. Pár percig hagytam, hogy mérsékelt lángon összekapaszkodjanak az ízek, majd kb. 2 liter vízzel öntöttem fel és hozzáadtam a Knorr levesalapot, a sót, borsot, őrölt köményt, kaprot és a tárkony egy részét. Sajnos nem volt itthon friss tárkony, de a szárított fajta is jól működik. Amíg a hús puhulni nem kezdett, felkarikáztam a meghámozott zöldségeket és belekotortam az enyhén habzó lébe.
Nem szedtem le a leves habját, mert nem zavart különösebben. A hozzávalók hamar omlósra főttek, a tejszínt a keményítővel összekevertem csomómentesre és a tárkony másik részével együtt a már majdnem kész leveshez adtam. Sajnos a zöldborsót kifelejtettem, ezért nem szerepel a hozzávalók között sem.
A csipetkéhez annyi lisztet gyúrtam össze a tojással és kevés sóval, hogy kemény, szaggatható tésztát kapjak, majd kerek, babszemnyi golyókat söndörgettem egy leheletnyi lisztbe, hogy a csipetkék ne tapadjanak össze. Belesöpörtem őket is a levesbe, és amikor a felszínre bukkantak, el is készült a levesünk. A megmaradt fél citromot belefacsartam a levesbe, amit forrón, lágy tejföllel, frissen tört borssal tálaltam.

részletek....

Répatorta

Igazi csípős reggelekre ébredünk, néha az eső monoton kopogása mellett bármi jobban esne, mint kimozdulni otthonról. Ősszel a sütőből kiáradó illatok felértékelődnek, a fahéj és a pörkölődő mézes dió parfümfelhőitől egy picit mégiscsak kiderül az ég...

Hozzávalók:

40 dkg reszelt sárgarépa
40 dkg finomliszt
20 dkg barna cukor
20 dkg margarin
15 dkg dió
4 tojás
3 evőkanál méz
1 csomag sütőpor
+ 1 kiskanál szódabikarbóna
 1 narancs reszelt héja
2 csomag vaníliás cukor (Bourbon vaníliás cukor)
1 teáskanál fahéj
1 teáskanál só

A mázhoz 
12,5 dkg krémsajt (Medve natúr krémsajtot kaptunk)
12 dkg porcukor
2 evőkanál tej

A dióhoz
10 dkg dió
1,5 evőkanál cukor
1 evőkanál méz

A lisztet elkeverjük a sütőporral, szódabikarbónával, barna cukorral, vaníliás cukorral, sóval, durvára darált dióval,a reszelt narancshéjjal, fahéjjal. Ezután a margarint felolvasztottam folyósra és a sárgarépa reszelékkel, mézzel, tojásokkal együtt alaposan elegyítettem a száraz hozzávalókkal. A massza állagát tekintve sűrű, de keverhető lett.

Az állítható tortaformámat kb. 22-23 cm-esre kalibráltam, 170 fokon előmelegített sütőben 50 percig sütöttem a tortát.

Ezután elkészítettem a mázat. A 125 g sajtkrémet, a porcukrot és a két evőkanál tejet habverővel krémesre vertem, majd a torta tetejéről indulva bevontam a külsejét.

A pucolt diót elegyítve a kristálycukorral egy serpenyőben megpirítottam, ahogy a cukor felolvad és el kezd szépen barnulni, bevonja a piruló diószemeket. Ekkor adom hozzá a mézet, ami folyósabbá, testesebbé teszi a karamellt. Vigyázva, hogy se a karamell, se a dió darabok ne égjenek le, alapos keverés után hamar sütőpapírra borítom a diót. A szemeket szétterítem, hagyom a karamellt megszilárdulni.

A tortát langyosan illatozón vágtam fel, a dió cukorkabátja is épp, hogy megdermedt...

részletek....

Laskagombával töltött tésztabatyuk sütőtök pürével, pirított dióval

A minap piaci "hazafutásom" során kelepcébe csalt a kijáratnál lesben álló, hivalkodó laskagomba rakás és az árus háta mögül kikandikáló pucér dió. Végül is egyben hazaértem beszerző utamról, a savanyús pultot és a halast messze elkerültem aznap.
A gomba egy részét eltettem pörköltnek, a kisebb kalapokat cifra ételköltemény főszereplőivé válogattam be.



 

Hozzávalók:

Töltelék:
25 dkg kisebb kalapú laskagomba
kevés szárított vargánya az aromája miatt
1 gerezd fokhagyma
petrezselyem
1 tojás sárgája
2-3 evőkanál tej
10 dkg reszelt trappista sajt az állaga miatt
5 dkg reszelt  pecorino vagy parmezán sajt a karakteréért
só, bors
1 evőkanál olaj

Tészta:
15 dkg finomliszt
15 dkg rétesliszt
3 tojás
1 dkg só
1 evőkanál olaj

Sütőtök püré
fél kiló sütőtök
1 evőkanál margarin
2 teáskanál tejföl
3 dl víz
só, bors, cayennebors
1 teáskanál házilag korábban elkészített tejkaramella a hűtőből (édesítőnek)

Pirított dió:
1 marék pucolt dió
1 ek oliva olaj
1 gerezd fokhagyma

A sütőtököt cikkekre vágva betoltam a sütőbe 190 fokon és addig hagytam odabentről illatozni, amíg a külseje megpirult, a húsa pedig puha nem lett. Közben a kétféle lisztből, a tojásokból, sóból és olajból tömör tésztát gyúrtam. Akkor jó a tészta, ha az állaga egynemű, a felszíne selymesen fénylik. Fél órát pihentetni kell, ezért következőnek a gombatölteléknek estem neki. A szárított vargányát nyakon öntöttem egy kis vízzel, majd apró kockákra vágtam a laskagombát. A fokhagyma gerezdet vékonyan felszeleteltem, majd az evőkanál olajon megfuttattam. Volt itthon még Olaszországból hozott vargányagombás olíva olaj, ezt használtam a töltelékhez. Amikor már gazdagon illatozott, rádobtam a gombákat, majd saját levüket alacsony lángon elrotyogtattam, hogy kicsit meg is piruljanak. Ezután kaptak még aprított petrezselymet, jelen esetben fagyasztott verzióban, ami mindig van itthon. A tojás sárgáját a kevés tejjel elkevertem, majd hozzáadtam a visszaforrósodott majdnem kész töltelékhez. Szinte azonnal le is vettem a tűzről és ráreszeltem a sajtokat.
A tésztát kinyújtottam és nagyobb kör alakú lapokat szaggattam ki belőle. Még így is túl vastagnak találtam, de hogy a csuklómat és a tenyeremet kíméljem, sokkal könnyebb volt a kis korongokat utólag kinyújtani, mint az egész tésztalapot. Az immár tetszetősen vékony lapocska közepére ültettem egy halom tölteléket, majd a széleket bekentem a töltelékből visszamaradt fehérjével, és batyuvá csippentettem össze.

Feltettem egy lábosba főzővizet, addig egész légiót állítottam össze a batyukból. Idő közben megsült a tök is,
aminek a belét rákanalaztam a sercegni kezdő margarinra. Össze rottyantottam, majd a tejföllel és vízzel lazítottam az állagán, fűszereztem, ízesítettem és botmixerrel pürésítettem a hozzávalókat. A tejkaramellát korábban egy sajttortához készítettem sűrített tejből, a maradékot pedig kis csavaros üvegbe tettem. Tudvalevő, hogy a különleges hozzávalók pár nap alatt a hűtőpolc hátsó soraiba vándorolnak, ahol aztán feledésbe merülnek, míg nem egy szép napon minden bájuktól megfosztva keverednek újra elő. A továbbiakban a sorsukat "a gusztus dolga" dönti el, mindenesetre bűntudatot kelteni azt tudnak!
A batyuk felsorakoztak, mint megannyi fodros úri hölgy, a főzővizet visszafogtam, hogy csak finoman gyöngyözzön. Ezzel minimálisra csökken a tészta sérülésének esélye. A hölgyekkel kesztyűs kézzel illik bánni!

Adagonként főztem ki a batyukat, ügyelve, hogy ne tapadjanak le. Egy idő után a potrohukkal fölfelé feljönnek a víz színére, ilyenkor még főzzük őket egy kicsit, hogy a batyu nyaka is átfőjön. Ezalatt kevés olajon az átnyomott fokhagymával összepirítottam a mozsárban durvára tört dióbelet.
Tálaláskor a gőzölgő batyukat megszórtam a dióval, adtam hozzá a püréből, egy kis újhagymával dobtam fel a tányér színvilágát, kapott egy pötty tejfölt is, aztán valahogy úgy álltak össze az ízek, mint egy séta az ősz színeiben álló erdőben... kicsit ebből is, egy cseppnyit abból is.

részletek....

Lilakáposztás pite

A Vidék íze magazin ez év októberi címlapján látható káposztás pite már hetekkel ezelőtt megihletett, nagy rajongója vagyok az újságnak, az egyik legszínvonalasabb magyar kiadványnak tartom. Múlt héten elkészítettük itthon a 33. oldalon található Tátra halmokat is, pont úgy sikerültek, ahogy a fotókon incselkedő példányok...

Délután meglátogattam a közeli piacot, lélegzetelállító színekben pompáztak a pultok. Hátizsákom megtömve, nehéz szatyorral sietve hagytam el a helyszínt, a kijáratnál azért mégiscsak beadtam a derekam a friss laskagombák és a pucolt dióbél kérlelő magamutogatásának. Épp, hogy nem szakadt le a karom hazafelé menet...

Hozzávalók: Pásztor Tünde receptje alapján ...

25 dkg finomliszt
5 dkg kukoricaliszt (szeretem a színét)
10 dkg vaj vagy margarin
1 tojás
2 evőkanál tejföl
1 mokkáskanál só
kevés cukor
1 kisebb fej lilakáposzta
3 dkg barna cukor
1 édeskömény gumó
1 evőkanál margarin
só
bors

A barna cukrot az egy evőkanál margarinon felolvasztottam, a finomra gyalult káposztát és a hosszában vékonyra aprított édeskömény gumót hozzáadtam a cukorhoz. Rendszeres kevergetés mellett puhára pároltam, sóval és borssal kedvemre ízesítettem. A kétféle lisztet a tojással, margarinnal, tejföllel és sóval összegyúrtam. Kissé zsíros, de az edény falától elváló tésztát kaptam, amit fél óráig pihentettem. Két részre szedtem és vékonyra nyújtottam, hogy mégiscsak a káposzta domináljon a végén.

Sajnos a mélyített tepsim tavaly ott maradt vendégeskedni a nővéreméknél, ezért sikerült ilyen egyedi formát kialakítanom a széles tepsi számára szűkre méretezett tésztából.
Az egyik kinyújtott tésztafélre halmoztam a káposztát, majd beterítettem a másik tésztaféllel és villával megszurkáltam a tetejét. 170 fokon kb. fél órát sütöttem.

Az édeskömény kevéssé érezhető ki a töltelékből, kicsit markánsabbra számítottam.  :)

részletek....

Hortobágyi rakott palacsinta

Pörkölt rajongó lévén már számtalan módon próbáltam új köntösbe bújtatni gyermekkori kedvencemet. A párizsi mellett a nokedli pörköltszafttal volt az első olyan étel, amit belém lehetett diktálni a tejbegrízen és almaszószon kívül. Bevallom, ez utóbbi két idol dominált finnyás kis étrendemben, négy - öt éves koromig.

Gyerekfejjel a párizsi azért volt rendkívül szimpatikus, mert színhúsnak tűnt.  :)

Hozzávalók:

Pörkölt:
fél kiló csirkemell
1 nagy fej vöröshagyma
olaj a hagyma alá
őrölt paprika
só, bors ízlés szerint

Palacsinta tészta:
30 dkg finomliszt
2 tojás
kb. fél tasak szárított élesztő
só és leheletnyi cukor
3 dl tej
kb. 3 dl víz
1 dl olaj 

Palacsintatorony:
1 nagy tejföl a rétegzéshez illetve a szaft besűrítéséhez
1 duci gerezd fokhagyma és só
túró a rétegzéshez
bacon szalonna (6-8 vékony szelet)
zöldpaprika, újhagyma szeletek a dizájnhoz

Tudom nagyon jól, kizárólag csirkemellből nem lehet igazán finom pörköltszaftot készíteni, de most csak ez volt itthon és a recepthez jelenleg ez is elegendő. A felkockázott csirkemellet a pár evőkanálnyi olajon megdinsztelt hagymára dobom, kissé átforrósítom, hogy a külseje kifehéredjen, azaz a "rostok bezáródjanak" és a száraz csirkemell a minimális nedvességét lehetőség szerint megtartsa. Az őrölt paprikát mérsékelt lángon enyhén megpirítom a húson, állandó kavargatás mellett. Felöntöm vízzel, hogy teljesen ellepje az főzőedény tartalmát. (Sajnos nekem idő előtt elfogyott a pörköltszaft, mert a palacsintarétegek beszívták magukba, így nem jutott tálaláskor a tortaszelet nyakon öntésére, ezért érdemes bő lével készíteni a húst!) Ízlés szerint sózom, borsozom a rotyogó pörköltet. Az ízén csak javítani tud egy-egy beleaprított paprika és paradicsom, de én most nem tettem hozzá.
Ha a húskockák megpuhultak, félrehúzom a lábost és a húst különválasztom a szaftjától, majd két villa segítségével rostjaira szedem, a végén pedig fellazítom a pörköltszaft egy részével.

Mialatt a pörkölt rotyogott, bekevertem a palacsintatésztát. A hozzávalók lehetőség szerint legyenek szoba hőmérsékletűek, majd meleg helyen fél órát állni hagyom a tésztát. Ez az idő elég a pörkölt elkészüléséhez és a hús szétcincálásához. A tejföl egy részébe bele passzírozom, vagy bele aprítom a fokhagymát és sóval ízesítem. A bacon javát felvágom téglalapocskákra, de két szép példányt meghagytam egészben, díszítésnek. Kisütöm saját zsírján.
A palacsintatészta legyen sűrű, testes. Alacsony lángon sütöm a palacsintákat, hogy legyen időm a rétegek összeállításához. Az első palacsintára megy a húsos töltelék, a másodikra a fokhagymás tejföl, morzsolt túró és a pirított bacon darabkák.

Addig rétegzem, amíg elfogynak a hozzávalók. A torony tetejét kedvem szerint díszítem zöldpaprikával, bacon szalonnával. A visszamaradt szaftot csomómentesre bekeverem a tejföl maradékával és mellékelem a rakott palacsintához. (...legközelebb, ha marad)

részletek....

Burgonyás kenyér fetasajttal

Az alapötlet az alábbi recept alapján született: http://www.nosalty.hu/recept/krumplis-fokhagymas-cipocska

Tetszett a pirított, passzírozott fokhagyma ötlete és valami burgonyás kenyérreceptre vágytam a hűtőben várakozó padlizsánkrém mellé. Aztán volt itthon fetasajt, meg fekete olívabogyó. Egy kis lila hagyma... Erről jut eszembe, tegnap este a kedvesem előzékenyen hagymás kólát akart nekem keverni, felvetette, milyen jó blogcím lenne :)

Na igen, a blogcím kérdése megszorongatott. Nem vagyok kibékülve vele.



Hozzávalók:

30 dkg finomliszt
20 dkg teljes kiőrlésű liszt
20 dkg főtt, passzírozott burgonya
1 ek vaj
1 dl olaj
4 gerezd fokhagyma
2 tojás
1 tasak instant élesztő
1 dl tej
só
fetasajt
olivabogyó
lila hagyma

A pucolt fokhagyma gerezdeket mérsékelt hőfokon megfuttattam a vajon. Amikor szép pirosra puhulnak, áttöröm őket fokhagymanyomón. A liszteket, élesztőt, áttört fokhagymát és burgonyát, az olajat, a tejet, az egy tojást és sót egybegyúrom, míg el nem válik az edény falától - na ez nálam most pár perc alatt bekövetkezett.
Fél órát kelesztettem meleg helyen ( belangyosított sütőben, mert nálunk nincs más megfelelő hely ).
Kettészedem a tésztát, kissé átgyúrom, majd kinyújtom ovális alakúra. A felkockázott fetasajtot, felkarikázott olívabogyót és a felaprított lila hagymát a tésztára szórom, majd a tészta hosszabb oldalánál fogva feltekerem, megpofozgatom és tetszetős formájúra alakítom.

Negyed órát hagyom kelni. Mielőtt a 170 fokos sütőbe tolnám, lekenem felvert tojással és kicifrázom a felszínét egy késsel. 45 percet adok neki, aztán haladhat befelé :)

részletek....