Répatorta

Igazi csípős reggelekre ébredünk, néha az eső monoton kopogása mellett bármi jobban esne, mint kimozdulni otthonról. Ősszel a sütőből kiáradó illatok felértékelődnek, a fahéj és a pörkölődő mézes dió parfümfelhőitől egy picit mégiscsak kiderül az ég...

Hozzávalók:

40 dkg reszelt sárgarépa
40 dkg finomliszt
20 dkg barna cukor
20 dkg margarin
15 dkg dió
4 tojás
3 evőkanál méz
1 csomag sütőpor
+ 1 kiskanál szódabikarbóna
 1 narancs reszelt héja
2 csomag vaníliás cukor (Bourbon vaníliás cukor)
1 teáskanál fahéj
1 teáskanál só

A mázhoz 
12,5 dkg krémsajt (Medve natúr krémsajtot kaptunk)
12 dkg porcukor
2 evőkanál tej

A dióhoz
10 dkg dió
1,5 evőkanál cukor
1 evőkanál méz

A lisztet elkeverjük a sütőporral, szódabikarbónával, barna cukorral, vaníliás cukorral, sóval, durvára darált dióval,a reszelt narancshéjjal, fahéjjal. Ezután a margarint felolvasztottam folyósra és a sárgarépa reszelékkel, mézzel, tojásokkal együtt alaposan elegyítettem a száraz hozzávalókkal. A massza állagát tekintve sűrű, de keverhető lett.

Az állítható tortaformámat kb. 22-23 cm-esre kalibráltam, 170 fokon előmelegített sütőben 50 percig sütöttem a tortát.

Ezután elkészítettem a mázat. A 125 g sajtkrémet, a porcukrot és a két evőkanál tejet habverővel krémesre vertem, majd a torta tetejéről indulva bevontam a külsejét.

A pucolt diót elegyítve a kristálycukorral egy serpenyőben megpirítottam, ahogy a cukor felolvad és el kezd szépen barnulni, bevonja a piruló diószemeket. Ekkor adom hozzá a mézet, ami folyósabbá, testesebbé teszi a karamellt. Vigyázva, hogy se a karamell, se a dió darabok ne égjenek le, alapos keverés után hamar sütőpapírra borítom a diót. A szemeket szétterítem, hagyom a karamellt megszilárdulni.

A tortát langyosan illatozón vágtam fel, a dió cukorkabátja is épp, hogy megdermedt...

részletek....

Laskagombával töltött tésztabatyuk sütőtök pürével, pirított dióval

A minap piaci "hazafutásom" során kelepcébe csalt a kijáratnál lesben álló, hivalkodó laskagomba rakás és az árus háta mögül kikandikáló pucér dió. Végül is egyben hazaértem beszerző utamról, a savanyús pultot és a halast messze elkerültem aznap.
A gomba egy részét eltettem pörköltnek, a kisebb kalapokat cifra ételköltemény főszereplőivé válogattam be.



 

Hozzávalók:

Töltelék:
25 dkg kisebb kalapú laskagomba
kevés szárított vargánya az aromája miatt
1 gerezd fokhagyma
petrezselyem
1 tojás sárgája
2-3 evőkanál tej
10 dkg reszelt trappista sajt az állaga miatt
5 dkg reszelt  pecorino vagy parmezán sajt a karakteréért
só, bors
1 evőkanál olaj

Tészta:
15 dkg finomliszt
15 dkg rétesliszt
3 tojás
1 dkg só
1 evőkanál olaj

Sütőtök püré
fél kiló sütőtök
1 evőkanál margarin
2 teáskanál tejföl
3 dl víz
só, bors, cayennebors
1 teáskanál házilag korábban elkészített tejkaramella a hűtőből (édesítőnek)

Pirított dió:
1 marék pucolt dió
1 ek oliva olaj
1 gerezd fokhagyma

A sütőtököt cikkekre vágva betoltam a sütőbe 190 fokon és addig hagytam odabentről illatozni, amíg a külseje megpirult, a húsa pedig puha nem lett. Közben a kétféle lisztből, a tojásokból, sóból és olajból tömör tésztát gyúrtam. Akkor jó a tészta, ha az állaga egynemű, a felszíne selymesen fénylik. Fél órát pihentetni kell, ezért következőnek a gombatölteléknek estem neki. A szárított vargányát nyakon öntöttem egy kis vízzel, majd apró kockákra vágtam a laskagombát. A fokhagyma gerezdet vékonyan felszeleteltem, majd az evőkanál olajon megfuttattam. Volt itthon még Olaszországból hozott vargányagombás olíva olaj, ezt használtam a töltelékhez. Amikor már gazdagon illatozott, rádobtam a gombákat, majd saját levüket alacsony lángon elrotyogtattam, hogy kicsit meg is piruljanak. Ezután kaptak még aprított petrezselymet, jelen esetben fagyasztott verzióban, ami mindig van itthon. A tojás sárgáját a kevés tejjel elkevertem, majd hozzáadtam a visszaforrósodott majdnem kész töltelékhez. Szinte azonnal le is vettem a tűzről és ráreszeltem a sajtokat.
A tésztát kinyújtottam és nagyobb kör alakú lapokat szaggattam ki belőle. Még így is túl vastagnak találtam, de hogy a csuklómat és a tenyeremet kíméljem, sokkal könnyebb volt a kis korongokat utólag kinyújtani, mint az egész tésztalapot. Az immár tetszetősen vékony lapocska közepére ültettem egy halom tölteléket, majd a széleket bekentem a töltelékből visszamaradt fehérjével, és batyuvá csippentettem össze.

Feltettem egy lábosba főzővizet, addig egész légiót állítottam össze a batyukból. Idő közben megsült a tök is,
aminek a belét rákanalaztam a sercegni kezdő margarinra. Össze rottyantottam, majd a tejföllel és vízzel lazítottam az állagán, fűszereztem, ízesítettem és botmixerrel pürésítettem a hozzávalókat. A tejkaramellát korábban egy sajttortához készítettem sűrített tejből, a maradékot pedig kis csavaros üvegbe tettem. Tudvalevő, hogy a különleges hozzávalók pár nap alatt a hűtőpolc hátsó soraiba vándorolnak, ahol aztán feledésbe merülnek, míg nem egy szép napon minden bájuktól megfosztva keverednek újra elő. A továbbiakban a sorsukat "a gusztus dolga" dönti el, mindenesetre bűntudatot kelteni azt tudnak!
A batyuk felsorakoztak, mint megannyi fodros úri hölgy, a főzővizet visszafogtam, hogy csak finoman gyöngyözzön. Ezzel minimálisra csökken a tészta sérülésének esélye. A hölgyekkel kesztyűs kézzel illik bánni!

Adagonként főztem ki a batyukat, ügyelve, hogy ne tapadjanak le. Egy idő után a potrohukkal fölfelé feljönnek a víz színére, ilyenkor még főzzük őket egy kicsit, hogy a batyu nyaka is átfőjön. Ezalatt kevés olajon az átnyomott fokhagymával összepirítottam a mozsárban durvára tört dióbelet.
Tálaláskor a gőzölgő batyukat megszórtam a dióval, adtam hozzá a püréből, egy kis újhagymával dobtam fel a tányér színvilágát, kapott egy pötty tejfölt is, aztán valahogy úgy álltak össze az ízek, mint egy séta az ősz színeiben álló erdőben... kicsit ebből is, egy cseppnyit abból is.

részletek....

Lilakáposztás pite

A Vidék íze magazin ez év októberi címlapján látható káposztás pite már hetekkel ezelőtt megihletett, nagy rajongója vagyok az újságnak, az egyik legszínvonalasabb magyar kiadványnak tartom. Múlt héten elkészítettük itthon a 33. oldalon található Tátra halmokat is, pont úgy sikerültek, ahogy a fotókon incselkedő példányok...

Délután meglátogattam a közeli piacot, lélegzetelállító színekben pompáztak a pultok. Hátizsákom megtömve, nehéz szatyorral sietve hagytam el a helyszínt, a kijáratnál azért mégiscsak beadtam a derekam a friss laskagombák és a pucolt dióbél kérlelő magamutogatásának. Épp, hogy nem szakadt le a karom hazafelé menet...

Hozzávalók: Pásztor Tünde receptje alapján ...

25 dkg finomliszt
5 dkg kukoricaliszt (szeretem a színét)
10 dkg vaj vagy margarin
1 tojás
2 evőkanál tejföl
1 mokkáskanál só
kevés cukor
1 kisebb fej lilakáposzta
3 dkg barna cukor
1 édeskömény gumó
1 evőkanál margarin
só
bors

A barna cukrot az egy evőkanál margarinon felolvasztottam, a finomra gyalult káposztát és a hosszában vékonyra aprított édeskömény gumót hozzáadtam a cukorhoz. Rendszeres kevergetés mellett puhára pároltam, sóval és borssal kedvemre ízesítettem. A kétféle lisztet a tojással, margarinnal, tejföllel és sóval összegyúrtam. Kissé zsíros, de az edény falától elváló tésztát kaptam, amit fél óráig pihentettem. Két részre szedtem és vékonyra nyújtottam, hogy mégiscsak a káposzta domináljon a végén.

Sajnos a mélyített tepsim tavaly ott maradt vendégeskedni a nővéreméknél, ezért sikerült ilyen egyedi formát kialakítanom a széles tepsi számára szűkre méretezett tésztából.
Az egyik kinyújtott tésztafélre halmoztam a káposztát, majd beterítettem a másik tésztaféllel és villával megszurkáltam a tetejét. 170 fokon kb. fél órát sütöttem.

Az édeskömény kevéssé érezhető ki a töltelékből, kicsit markánsabbra számítottam.  :)

részletek....

Hortobágyi rakott palacsinta

Pörkölt rajongó lévén már számtalan módon próbáltam új köntösbe bújtatni gyermekkori kedvencemet. A párizsi mellett a nokedli pörköltszafttal volt az első olyan étel, amit belém lehetett diktálni a tejbegrízen és almaszószon kívül. Bevallom, ez utóbbi két idol dominált finnyás kis étrendemben, négy - öt éves koromig.

Gyerekfejjel a párizsi azért volt rendkívül szimpatikus, mert színhúsnak tűnt.  :)

Hozzávalók:

Pörkölt:
fél kiló csirkemell
1 nagy fej vöröshagyma
olaj a hagyma alá
őrölt paprika
só, bors ízlés szerint

Palacsinta tészta:
30 dkg finomliszt
2 tojás
kb. fél tasak szárított élesztő
só és leheletnyi cukor
3 dl tej
kb. 3 dl víz
1 dl olaj 

Palacsintatorony:
1 nagy tejföl a rétegzéshez illetve a szaft besűrítéséhez
1 duci gerezd fokhagyma és só
túró a rétegzéshez
bacon szalonna (6-8 vékony szelet)
zöldpaprika, újhagyma szeletek a dizájnhoz

Tudom nagyon jól, kizárólag csirkemellből nem lehet igazán finom pörköltszaftot készíteni, de most csak ez volt itthon és a recepthez jelenleg ez is elegendő. A felkockázott csirkemellet a pár evőkanálnyi olajon megdinsztelt hagymára dobom, kissé átforrósítom, hogy a külseje kifehéredjen, azaz a "rostok bezáródjanak" és a száraz csirkemell a minimális nedvességét lehetőség szerint megtartsa. Az őrölt paprikát mérsékelt lángon enyhén megpirítom a húson, állandó kavargatás mellett. Felöntöm vízzel, hogy teljesen ellepje az főzőedény tartalmát. (Sajnos nekem idő előtt elfogyott a pörköltszaft, mert a palacsintarétegek beszívták magukba, így nem jutott tálaláskor a tortaszelet nyakon öntésére, ezért érdemes bő lével készíteni a húst!) Ízlés szerint sózom, borsozom a rotyogó pörköltet. Az ízén csak javítani tud egy-egy beleaprított paprika és paradicsom, de én most nem tettem hozzá.
Ha a húskockák megpuhultak, félrehúzom a lábost és a húst különválasztom a szaftjától, majd két villa segítségével rostjaira szedem, a végén pedig fellazítom a pörköltszaft egy részével.

Mialatt a pörkölt rotyogott, bekevertem a palacsintatésztát. A hozzávalók lehetőség szerint legyenek szoba hőmérsékletűek, majd meleg helyen fél órát állni hagyom a tésztát. Ez az idő elég a pörkölt elkészüléséhez és a hús szétcincálásához. A tejföl egy részébe bele passzírozom, vagy bele aprítom a fokhagymát és sóval ízesítem. A bacon javát felvágom téglalapocskákra, de két szép példányt meghagytam egészben, díszítésnek. Kisütöm saját zsírján.
A palacsintatészta legyen sűrű, testes. Alacsony lángon sütöm a palacsintákat, hogy legyen időm a rétegek összeállításához. Az első palacsintára megy a húsos töltelék, a másodikra a fokhagymás tejföl, morzsolt túró és a pirított bacon darabkák.

Addig rétegzem, amíg elfogynak a hozzávalók. A torony tetejét kedvem szerint díszítem zöldpaprikával, bacon szalonnával. A visszamaradt szaftot csomómentesre bekeverem a tejföl maradékával és mellékelem a rakott palacsintához. (...legközelebb, ha marad)

részletek....

Burgonyás kenyér fetasajttal

Az alapötlet az alábbi recept alapján született: http://www.nosalty.hu/recept/krumplis-fokhagymas-cipocska

Tetszett a pirított, passzírozott fokhagyma ötlete és valami burgonyás kenyérreceptre vágytam a hűtőben várakozó padlizsánkrém mellé. Aztán volt itthon fetasajt, meg fekete olívabogyó. Egy kis lila hagyma... Erről jut eszembe, tegnap este a kedvesem előzékenyen hagymás kólát akart nekem keverni, felvetette, milyen jó blogcím lenne :)

Na igen, a blogcím kérdése megszorongatott. Nem vagyok kibékülve vele.



Hozzávalók:

30 dkg finomliszt
20 dkg teljes kiőrlésű liszt
20 dkg főtt, passzírozott burgonya
1 ek vaj
1 dl olaj
4 gerezd fokhagyma
2 tojás
1 tasak instant élesztő
1 dl tej
só
fetasajt
olivabogyó
lila hagyma

A pucolt fokhagyma gerezdeket mérsékelt hőfokon megfuttattam a vajon. Amikor szép pirosra puhulnak, áttöröm őket fokhagymanyomón. A liszteket, élesztőt, áttört fokhagymát és burgonyát, az olajat, a tejet, az egy tojást és sót egybegyúrom, míg el nem válik az edény falától - na ez nálam most pár perc alatt bekövetkezett.
Fél órát kelesztettem meleg helyen ( belangyosított sütőben, mert nálunk nincs más megfelelő hely ).
Kettészedem a tésztát, kissé átgyúrom, majd kinyújtom ovális alakúra. A felkockázott fetasajtot, felkarikázott olívabogyót és a felaprított lila hagymát a tésztára szórom, majd a tészta hosszabb oldalánál fogva feltekerem, megpofozgatom és tetszetős formájúra alakítom.

Negyed órát hagyom kelni. Mielőtt a 170 fokos sütőbe tolnám, lekenem felvert tojással és kicifrázom a felszínét egy késsel. 45 percet adok neki, aztán haladhat befelé :)

részletek....

Megérkezés a blogomba

Már nem bírtam visszatartani magam attól, hogy létesítsek egy saját oldalt. Elbűvölt a gasztroblogok ízes világa... Az utóbbi két éjszaka már megőrültem attól, hogy egyes receptek nem hagytak aludni. Eszembe jutott anyu bombajó csokitortája, ami szerinte olyan bonyolult, hogy csak jeles alkalmakra készíti el nekem. Az utóbbi jeles alkalom az érettségim lett volna, azóta eltelt tizenhárom év és én leszoktam arról, hogy anyut nyaggassam.
De tegnap éjjel a csokis merénylő rám vetette magát a sötétből és nem engedett. Órákig ficánkoltunk a kanapén, mígnem hajnalra magamra hagyott édes emlékével a számban. Már nem emlékszem, anyu kitől kapta a receptet, de meg kell szereznem...

Elég fura helyzet ez most, az elmúlt évek antiszociális éráját egy születő blog törte meg...

részletek....