Egyik kedvenc dél-tiroli specialitásunk ez a recept. Két hete, amikor a Dolomitokban egyesek síeltek, mások a rossz térdük és gerincük miatt csak szerettek volna... szóval azon a héten ismét fülig szerelemes lettem Olaszországba. Fantasztikus vacsorákat főztek nekünk, s szinte biztosra vettük, hogy az egyik este ismét canederli lesz az előétel... Utolsó nap betévedtem egy játékboltba, ahol történetesen szakácskönyveket is árultak. Mivel idén nem kellett síbérletre költenem, úgy éreztem, kárpótlásként megillet engem az, amelyik legjobban megtetszik. :) Hosszas tépelődés után beszereztem egy olyan szépséges, sokat ígérő példányt (is), ami a regionális tipikus ételeket ismerteti és hét különböző canederli receptet tartalmaz...Hozzávalók:
30 dkg szikkadt fehér kenyér
25 dkg sajt (jobb híján trappista)
1 pohár tej
1 csokor petrezselyem
2 tojás
só
kb. 3 evőkanál liszt
zöldségleves alaplé (én most Knorr házias levesalapot használtam)
2 dkg vaj
parmezán sajt
újhagyma
A canederli egyszerűen fogalmazva olyan, mint a zsemlegombóc, mégis közeli rokonához képest valahogy szerencsésebben alakult a sorsa az idők során, ugyanis külön fogásként hazájában megkapta a főszerepet.
A kenyeret felaprítjuk, a sajtot lereszeljük. A kenyér darabkákra öntjük a tejet, megsózzuk és összemorzsoljuk a sajttal. A tojásokat felverjük és belekeverjük a felaprított petrezselymet, majd a kenyeres péppel jól összedolgozzuk.
A masszát hűtőbe tesszük két órára. A pihentetést követően belegyúrjuk a lisztet. Inkább kanalanként adjuk hozzá, míg a tészta össze nem áll és kevésbé ragacsossá nem válik. Felforraljuk a zöldségalaplevet, a masszából kb. 6 cm átmérőjű, tömör labdákat formázunk.
A felforrt (inkább gyöngyözőre mérsékelt) alaplében 15-20 perc alatt megfőzzük a gombócokat. Felolvasztjuk a vajat. Leveses tányérba szedjük a megfőtt gombócot, fél evőkanál levet merünk rá. Olvasztott vajat kanalazunk a tetejére, reszelt parmezán sajttal, tetszés szerint újhagyma karikákkal szervírozzuk forrón, gőzölgőn.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése