Sonkás gombás quesadilla

Egyszerű, letisztult ízei miatt az utóbbi időben rendszeresen került az asztalunkra ez a mexikói ősökkel dicsekvő finomság. Sokszor igénylem az intenzív, fűszeres ízeket, de van, amikor a lágy, összeszokott aromák csavarják el a fejemet :) Ezekre a pillanatokra tartogatom ezt a házi tortillalapba és puha sajtba olvasztott csemegét.







Hozzávalók: 12 nagy darabhoz

2 adag házi tortilla tészta


50 dkg csiperke gomba
szárított kakukkfű
2 evőkanál olívaolaj
2 gerezd fokhagyma
só
bors
12 szelet sonka
12 szelet sajt - jelen esetben trappista
petrezselyem


A gombát, fokhagymát megpucoljuk, vékonyan felszeleteljük és az olívaolajon összefonnyasztjuk. Két jó nagy csipet szárított kakukkfüvet morzsolunk rá, sózzuk, borsozzuk és ha a gomba már megpuhult, félretesszük kihűlni.

A sonkaszeleteket, sajtszeleteket és a friss petrezselymet készenlétbe állítjuk.
Előkészítjük a tortilla tésztánkat a "Tészták" oldalon részletezett módon. 12 részre osztjuk, majd egyenként vékonyra nyújtjuk őket lisztezett felületen. Egy kinyújtott lapot közepes hőfokra melegített száraz serpenyőbe teszünk. Mialatt az egyik oldal átsül, a következő adag tésztát éppen ki tudjuk nyújtani. Hogy ezt a munkamenetet tudjuk folytatni, amennyiben szükséges, a serpenyő hőfokán módosítunk. A megfordított tortillalap felfelé néző oldala lehetőség szerint ne legyen megpirulva. Az egyik felére teszünk egy evőkanálnyi gombát, hogy majd szépen félbe tudjuk hajtani.

A gombára jön a sonka és a sajt, végül ízlés szerint durvára vagy finomra vágott, esetleg egyben hagyott friss petrezselyem ágacska.

Két lapos fakanál segítségével a szabad oldalt a töltelékre hajtjuk és enyhe nyomással összelapítjuk a quesadillánkat. Mindkét lapját szép piros pettyesre átsütjük.

Ha felvesszük a ritmust, elég gyorsan lehet haladni a sütéssel, nyújtással, töltéssel és forgatással. Ráadásul a kisült quesadillák egymásra halmozva igazán vonzó látványt nyújtanak!

részletek....

Csokis rakott kalács

Nagy itthoni kedvencünk forrása ugyancsak Stahl Judit receptje, a "rakott kalács csokival és baracklekvárral" nevezetű finomság. Az eredeti leírást Stahl Judit - 10 éve a képernyőn c. könyvében találtam meg. Nagyon egyszerű az elkészítése, az apró változtatások a célszerűség miatt születtek meg, illetve kényszerűség miatt, ugyanis itthon rajtam  kívül senki nem szereti a lekvárt :(




Hozzávalók:

350 g kalács (jelen esetben selyemkalácsot vásároltam, mutatós kakaós rajzolattal)
3 dl tejszín
5 dl tej
2 tojás
2 tojás sárgája
10 dkg cukor
1 citrom reszelt héja
10 dkg tejcsokoládé (pl. Milka)
5 dkg vaj + a tepsi/jénai kikenéséhez

175 fokra előmelegítjük a sütőt, egy sütőtálat - kb. 20*30 cm-est - kivajazunk. A kalácsot felkockázzuk és a kivajazott tálba tesszük. A recepthez szikkadt kalácsot javasolnak, de volt már, hogy friss kalácsból készítettem el, a végeredményben nem volt különbség.

A tejet és tejszínt összemelegítjük, ezalatt kézi habverővel a tojásokat, tojássárgákat és a cukrot összedolgozzuk, belereszeljük a lehetőleg vegyszermentes citrom héját.

A forró tejes tejszínt a tojásos, cukros keverékhez adjuk apránként, folyamatos keverés mellett, hogy a hirtelen hőmérséklet változás miatt a tojás fehérjéi ki ne csapódjanak. Az illatos keveréket ráöntjük a kalácskockákra. A kis kockákat óvatosan belenyomkodjuk a tejes elegybe, majd hagyjuk, hogy 10-15 perc alatt szépen felszívják magukat :) Ezalatt a csokit felkockázzuk...

A kockákat a kalácsdarabok közeibe nyomkodjuk, nem túl mélyre. A felszínen megsülő csokidarabkák kissé megkeményednek és morzsássá válnak, az ízélményből ez persze nem vesz el semmit. Én szeretem így is, úgy is. Sőt, úgy is szeretném, ha jó házi baracklekvárral ( 3 evőkanálnyival, amit 1 evőkanálnyi rummal felhígítunk) megpettyeznénk, ahogy Judit készíti... A végén a vajat rákockázzuk.

45 perc alatt sül készre a rakott kalácsunk, vigyázzunk, ha a sütés vége felé nagyon pirulna a teteje, fedjük le alufóliával! Amikor lejárt a 45 perc, és tetszetősen megpirult, a rakott kalácsunk még túl levegős, nedves és jó magasra emelkedett. Hagyjuk langyosra hűlni! Ezalatt a felére megy össze, sűrűbb és jól vágható lesz, az ízek is jobban érvényesülnek!

részletek....

Fehér kenyér

Hétvégén elfogyott a kenyerünk és ebben az esős időben nem volt kedvem lebattyogni a piacra. Gondoltam, szombat este összeütök egy kis kovászt, majd reggel bedagasztom és kisütök egy kenyeret. Egy "klasszikus olasz kenyér" receptet választottam ki - amit kissé átkomponáltam -, de szerintem igazi hazai fehér kenyér lett belőle, mediterrán jelleg nélkül. Az örömünk nem volt kisebb, sőt, azt hiszem, meghagyom ezt a receptet a későbbiekre is... Szóval gondoltam, vasárnap délelőttre kész lesz a kenyér, de későn keltem és a sok pihentetési időtől csak délutánra sült ki a kenyerem. Utólag mégis azt gondolom, hogy nagyon is megérte, frissen tartó fóliába tekertem este és még két naposan is eszméletlenül finom és puha, ellentétben a bolti kenyérrel!

Hozzávalók:

Kovászhoz:

25 dkg finomliszt (BL55)
2,5 dl langyos víz
10 g friss élesztő

Kenyérhez:

60 dkg finomliszt (BL55)
2,5 dl víz
20 g friss élesztő
1 evőkanál méz
2,5 teáskanál só

A kovász hozzávalóit előző este összekeverjük, frissen tartó fóliával lefedjük és 12-16 óráig állni hagyjuk.

Szépen megnő éjjel, majd összeesik, jellegzetes illatot árasztva. Két évvel ezelőtt neveltem itthon kovászt, ami elérte az egy éves kort, és akkor megszerettem a jól táplált kovász enyhén gyümölcsös illatát. Tudom, hogy van, akinek furcsán hangzik...

A kovászhoz adjuk a vizet, mézet, elegyítjük, majd jöhet a liszt, élesztő és só. Jól összegyúrjuk a tésztát és kb. 8 percig dagasztjuk.

Letakarva meleg helyen 45 percet pihentetjük, ezalatt csodálatos folyamatok mennek végbe a tésztában... Majd lisztezett nyújtódeszkára tesszük, téglalap alakúra kinyújtjuk és a szélei felől harmadolva behajtjuk és félbehajtjuk.

Letakarva újabb 45 perc kávészünet következik. A kipihent tésztát megfelezzük és a feleket egyenként újra téglalap alakúra nyújtjuk. Itt már csak a hosszabbik oldal felől harmadolva hajtogatjuk be a tésztát, majd a hajtást alulra fordítva a tenyerünkkel finoman addig sodorgatjuk, formázgatjuk a tésztát, amíg a szélek összetapadnak és kenyér formájú lesz. Én itt már nem használtam extra lisztet, mert a tészta a nyújtó deszkához nem tapadt le, a formázás így viszont jobban ment.

Ezt követően a tésztát 90 percig pihentettem - közben megebédeltünk, így a reggeliből vacsora lett. A pihentetés alatt szépen kinyújtózott és fellélegzett a tésztám. A sütőt 230 fokra előmelegítettem, az aljába hőálló tálba vizet helyeztem, hogy a kenyerek ne száradjanak ki. A tésztát átlósan 3 helyen bemetszettem és vékonyan liszttel meghintettem, majd 25-30 perc alatt készre sütöttem.

Felvágás előtt, mint minden kenyérfélénél, az ő esetében is kicsit várni kellett, hogy kihűljön.

részletek....

Sonkás túrókrémmel töltött ataif joghurtos, kapros zöldsalátával

Nagyon vidáman telnek mostanában a napjaim, ez a nyár régóta várt kellemes fordulatot hozott az életembe, így a főzőcskézés pillanatnyilag kissé háttérbe szorult az utóbbi időben. De az igaz szerelem nem múlik el, csak idővel kisebb-nagyobb hullámvölgyek szakítják meg az egyébként egekbe törő magasságokat... Ez persze nem a "szerelem" minőségét kérdőjelezi meg. A kapcsolatok már csak így működnek, mindkét félnek - példánkban az amatőr háziasszonynak és az ételkölteménynek - megvan a saját egyénisége. Az ételköltemény olykor megmakacsolja magát és messze az elvárások alatt teljesít, ilyenkor az amatőr háziasszony duzzog és elégedetlen... Vagy az amatőr háziasszony slendriánul, összeüt egy ilyen-olyan "kajaféle" dolgot, és a "kajaféle" dolog - nagy meglepetésére - fantasztikus lakomává lényegül. De mindig eljön a nagy egymásra találás boldog pillanata is, amikor az előkészületeknek megfelelően alakulnak a dolgok, ilyenkor persze mindkét fél boldog és el sem tudják képzelni az életet egymás nélkül... és szerencsére nem is kell. :)

Hozzávalók:

1 adag - kb. 9 db arab palacsinta, vagy ataif

Töltelékhez:

10 dkg zsíros tehéntúró
10 dkg juhtúró
10 dkg reszelt füstölt sajt
10 dkg sonka
2 evőkanál tejföl
2 gerezd fokhagyma
1 szál újhagyma
késhegynyi őrölt szerecsendió
késhegynyi cayenne bors
frissen őrölt bors
só ízlés szerint

1 evőkanál olívaolaj a hőálló tál kikenéséhez
10 dkg reszelt füstölt sajt a szóráshoz

Salátához (2-3 főre!):

4-5 jégsalátalevél
2 marék rukkola
5 db koktélparadicsom
1 dl krémes natúr joghurt
1 teáskanál méz
1 csipet só
1 teáskanál friss, aprított kapor
löttyintésnyi olívaolaj
1 maréknyi mandulalap

A palacsintákat elkészítjük a "Tészták" oldalon részletezett ataif recept alapján. A sütőt 170 fokra előmelegítjük. A töltelék hozzávalóit az újhagyma kivételével összekeverjük egy villával.

A palacsinták felét megkenjük a töltelékkel, az újhagymát felkarikázzuk és palacsintánként a töltelék tetejére szórunk néhány karikát.

A lepényeket félbehajtjuk és szorosan egy kiolajozott hőálló edénybe sorakoztatjuk. A végén megszórjuk a megmaradt 10 dkg reszelt füstölt sajttal.

A sütőben szép barnára sütjük, ezalatt összedobjuk a salátát. Száraz serpenyőben megpirítjuk a mandulalapokat. A salátaleveleket megmossuk, leszárítjuk és laskákra vágjuk. A paradicsomokat negyedeljük. Egy kisebb befőttesüvegbe mérjük a joghurtot, mézet, sót, felaprított kaprot és jó alaposan összerázzuk. Nyakon öntjük a salátát a joghurtos, kapros öntettel, majd vékonyan az olívaolajjal is.

Az elkészült palacsinták mellé egy adag salátát szedünk és megszórjuk illatozó, roppanós mandulalapokkal.

részletek....

Török pizza

Napok óta nem hagyott nyugodni az egyik újságomban látott, bő húsrakománnyal megpakolt csónakszerű török pizza. Néhány itthoni hozzávalóból tehát összeállítottam egy lebutított változatot, ami ennek ellenére külalakjában és illatában, ízében is merőben eltér a szokásos, itthon sütött pizzáinktól - a tésztán, azon persze nem változtattam. Talán legközelebb...











Hozzávalók:

1 adag pizzatészta (receptje megtalálható itt...)

50 dkg darált hús (jelen esetben csak sertés volt itthon)
4 darab paradicsom
1 db 150 grammos sürített paradicsom
2 evőkanál olívaolaj
1 vöröshagyma
1/2-1/2 kiskanálnyi őrölt fahéj és őrölt kömény
só
tört bors
1 chili paprika
2 gerezd fokhagyma

reszelt sajt

A "Tészták" oldalon leírt, Gennaro Contaldo - féle, eddig verhetetlen pizzatésztát vettem alapul. A tészta kelési ideje alatt állítottam össze a húsos rakományt. A felaprított vöröshagymát az olívaolajon üvegesre pároltam, hozzáadtam a szintén felaprított chilit és a vékonyan felkarikázott fokhagymát. Rátettem a fahéjat és őrölt köményt, fél percig kevergettem, hogy az aromák felszabaduljanak.

Ekkor hozzáadtam a darált húst, és átsütöttem, megpirítottam. Ez idő alatt a paradicsomokat héjastól robotgépben pépesítettem - a zöldségek héja sok vitamint, antioxidánst tartalmaz, ezért nem szoktam megszabadulni tőle, hacsak nem muszáj. Egyébként is valahol azt olvastam, hogy a paradicsom olyan különös teremtmény, hogy az antioxidáns tulajdonságú likopin tartalma főzést követően jobban hasznosul a szervezetben :)

Szóval ne sajnáljuk, tegyük hozzá az átsült darált húshoz a friss paradicsom pépet és a sűrítményt is. Mérsékelt lángon gyakran megkevergetve, sózást és borsozást követően hagyjuk összeérni az ízeket. Fél deci vizet adhatunk hozzá, hogy szaftosabb legyen. Mire elkészül, meg is kelt a tésztánk. A sütőt 230 fokra előmelegítjük.

Imádom ezt a kerámia bevonatú serpenyőt :) olyan jól tisztítható és nem sül le benne az étel! Nos, a tésztát hat részre osztjuk, és a részekből 2-3 mm vékony ovális lapokat nyújtunk. A lapokra kanalazzuk a kissé kihűtött húsos tölteléket.

Ezen a fantasztikus felvételen azt láthatjuk, hogyan formázzuk meg a végleges csónak alakzatot - egyszerűen a tészta széleit megemelve, összecsipkedve egy peremet képzünk. Utólag a tölteléket egy kanállal egyenletesen szétterítjük a csónak belsejében. Sajtot reszelünk rá, és mehet is a forró sütőbe.

15 perc alatt sül meg, bár az én ellenségeskedő sütőm esetében az utolsó 3-4 percre a grillt is rá kellett kapcsolnom.

...Érdekességként még az eszembe jutott, hogy egyik nap édesapámmal beszélgettem a törökökről (elég valószínű hogy a Szulejmán c. sorozat apropójából) és ő mesélte nekem, hogy a török megszállás előtt a magyarok főleg szarvasmarhát tartottak, a megszállás miatt azonban áttértek a sertéstartásra, mert az nem kellett a törököknek, mivel nem fogyasztottak sertéshúst... Hát akkor ez most egy olyan török pizza lett, amit egy török sem enne meg :(

részletek....

Medvehagymás, sonkás kiflik

A tavasz első konyhai hírnöke számomra a medvehagyma. Ilyenkor úgy érzem, új időszámítás kezdődik... Az utóbbi években a medvehagyma igazi divattá nőtte ki magát. Aluljárókban is tukmálják az emberre a friss, harsányan zöld leveleket - legutóbb száz forintért hallottam monotonon kántálni az alkalmi zöldségeseket... Én inkább többet fizetek érte, de megbízható forrásból szerzem be medvehagymát, ugyanis nem hozzáértő személyek könnyen összetéveszthetik a medvehagymát a gyöngyvirág levelével, ami mérgező!


Hozzávalók:

50 dkg finomliszt (BL55)
25 dkg túró
1,5 dl langyos tej
1,5 dl olívaolaj
20 g élesztő
1 kiskanál cukor
2 kiskanál só
1 tojás
napraforgómag

Töltelékhez:

10 dkg szeletelt sonka
fél csokor medvehagyma
10 dkg krémsajt
frissen tört bors

A lisztet egy tálba kimérjük, a közepébe mélyedést készítünk és beleöntjük a langyos tejet. Beleszórjuk a cukrot és belemorzsoljuk az élesztőt. Belevonunk a tejbe egy kevés lisztet is, és meleg helyen felfuttatjuk az élesztőt. A túrót az olajjal összekeverjük, majd hozzáadjuk a sóval együtt a tál tartalmához.

Fakanállal összedolgozzuk, majd kézzel 8-10 percig dagasztjuk a tésztánkat.

Rugalmas, de rögös lesz a tésztánk, amit kb. 1,5 óra alatt meleg helyen duplájára kelesztünk. Ezután enyhén lisztezett deszkán finoman átgyúrjuk, és 0,5 cm vékony kör alakú lapot nyújtunk belőle. A lapot negyedeljük egy késsel, és a negyedeket még tovább nyújtjuk, majd 5-6 cikkre vágjuk őket is.

A cikkeket menet közben ismételten kívánt vékonyságúra nyújtjuk. A sonkát felkockázzuk, a medvehagymát megmossuk és felcsíkozzuk. Egy edényben összekeverjük a sonkát, medvehagymát a krémsajttal és kevés tört borssal.

A tésztacikkeket megkenjük a krémsajtos masszával.

Az elnyújtott háromszög alakú forma rövidebb oldalánál kezdve viszonylag szorosan feltekerjük a tésztát. Helyes duci rolnikat kapunk végeredményül. Ezeket egymástól biztos távolban elhelyezzük egy sütőpapírral kibélelt tepsin. A sütőt 190-200 fokra előmelegítjük, a nem egészen kifli alakú kiflijeinket pedig húsz percig pihentetjük. Ezalatt megkenjük felvert tojással és megszórjuk napraforgómaggal.

Az előmelegített sütőben 25-30 perc alatt szép pirosra sütjük.

Megtölthetjük kedvünkre más finomságokkal is, a tészta nagyon jól kezelhető és gyönyörű. :)

részletek....

Langalló

Sok éve készítünk itthon pizzát és kipróbáltunk már sokféle pizzatésztát - közöttük két pan pizza recepet is. Egyik sem volt annyira meggyőző és fenomenális, mint a Két falánk olasz című könyvben talált, Gennaro Contaldo által papírra vetett "La vera pizza napoletana" tészta. Azóta mindig csak ezt használjuk, legfeljebb kevés fűszerrel, vagy miegymással megbolondítjuk... :) Nagyon finom langallót akartam egész múlt héten sütni, rövid keresgélés után úgy döntöttem, a fantasztikusan bevált, verhetetlen pizzatésztánál maradok, csak a rakományt langallósítom...

Hozzávalók 2 tepsihez:

1 adag pizzatészta

50 dkg tejföl
4-5 gerezd fokhagyma
1 felkarikázott lilahagyma
6-8 szelet csíkokra vágott bacon szalonna
só
tört bors
20 dkg lereszelt trappista sajt

A pizzatészta elkészítésének lépéseit a tészták oldalon írtam le részletesebben. Ez az alábbi linken tekinthető meg. Az alap tésztához adtam 2 evőkanál búzacsírát is, egyebekben a szokásos módon készítettem el. A megkelt tésztát két részre osztottam és a burgonyapehellyel megszórt sütőpapírra nyújtottuk, egyengettük a tészta felét. A tejfölbe belekevertem a zúzott fokhagymát, sót és frissen tört borsot.

A tejfölös krém felével megkentem kinyújtott, tepsire áthelyezett tésztát és rászórtam a felvágott bacon szalonna, lilahagyma felét is.

Megszórtam a reszelt sajt felével és 250 fokra előmelegített sütőben 10 perc alatt pirosra sütöttem. A sajt lassan pirult meg, ezért az utolsó 1-2 percben meggrilleztem a langallóm tetejét.

részletek....

Nektarinos gyümölcskenyér

A tavaly augusztusi GoodFood Magazint böngészgettem, olyan édesség után vágyakozva, amihez ki sem kell dugnom az orrom a lakásból és a kifogyóban levő készleteimből gyorsan el tudom készíteni. Ekkor találtam meg a "Nyárízű gyümölcskenyér" alapreceptet, amihez a gyümölcsöt szabadon megválasztva csodásan személyre lehet szabni a sütemény zamatát és ábrázatát :)











Hozzávalók:

25 dkg finomliszt
6 g sütőpor
17,5 dkg vaj
15 dkg porcukor
2 nagyobb tojás
1 zacskó vaníliás cukor
1 db nektarin
1 evőkanál barna nádcukor
1-2 evőkanál citromlé

Kicsit módosítottam az eredeti hozzávalókon, pl. 25 grammal kevesebb cukrot adtam hozzá, de még így is elég édesre sikerült a tészta. A sütőt 180 fokra előmelegítettem, a sütőporral elkevert lisztet, porcukrot, tojásokat, puha vajat és vaníliás cukrot összemértem egy tálba.

Fakanállal viszonylag csomómentes masszává kevertem.

Egy érett, puha nektarint felnegyedeltem, majd a negyedeket felszeleteltem. Szilikonos gyümölcskenyérformát használtam, ezt nem kellett elővajazni. A massza felét a gyümölcskenyérforma aljába simítottam és a nektarin darabkák felét egyenletesen elosztottam a tészta felületén.

A maradék masszát rásimítottam, és a forró sütőben kb. 50 perc alatt megsütöttem. A tészta átsütöttségét tűpróbával lehet ellenőrizni. A megpirult tésztát kivettem a sütőből és a tetejére halmoztam a barna cukorral és citromlével elkevert nektarindarabokat.

Tíz-tizenöt percre visszatettem a sütőbe, hogy a cukros, gyümölcsös szirup ráolvadjon a gyümölcskenyérre. A kész süteményt langyosan emeljük ki a formából.

Nagyon jól illik a sült nektarin íze a vaníliás tésztához, bár a tészta édessége eléggé dominál, ezért legközelebb valószínűleg 25 grammal ismét csökkenteni fogom a porcukor mennyiségét, azaz 12,5 gramm porcukrot fogok a tésztába keverni.

részletek....