Borscs sajtos házi ropival

Nagy rajongója vagyok a leveseknek, a tartalmas ragulevesekért pedig kifejezetten bolondulok. Pedig hát meg kell dolgozni a finom falatokért, amint ezt ez az ukrán eredetű csoda is bizonyítja. Talán sokaknak túlzásnak tűnhet a borscs elkészítésének furfangos útvesztőjét végigjárni, de én egy percét sem sajnálom a ráfordított időmnek. Október elején már igencsak nyakunkon van az ősz, ami olykor szürke és magányos, máskor harsány és színpompás. Ez a leves az esős, borús napokat is vibráló élettel tölti meg, talán egy rövid ideig nem sírjuk vissza a távolodó nyarat!


Hozzávalók:

50 dkg marha oldalas (csonttal)
80 dkg cékla (2 nagy fej)
1 sárgarépa
1 fehérrépa
fél fej zeller a zöldjével
1 nagyobb burgonya
fél közepes fej lila káposzta
2 paradicsom
1 vöröshagyma
1 lilahagyma
25 dkg bacon szalonna
2-3 evőkanál olívaolaj
2 gerezd fokhagyma
1 fél citrom leve
1 evőkanál méz
1 kis csokor petrezselyem
1 kis csokor kapor
3-4 babérlevél
tört feketebors
só

1 csomag leveles tészta
10-20 dkg trappista sajt

A hosszadalmas munka előző nap délután a csontos marhahús alaplévé történő feldolgozásával vette kezdetét. Egy tűzálló tálba helyeztem az oldalast, és 190 fokra melegített sütőben 45-50 perc alatt elősütöttem. A húst ezután egy nagy fazékba tettem és 3 liter víz hozzáadásával kis lángon 3 óra alatt puhára főztem. A hús lesült pörzsanyagait a tűzálló tál aljáról egy deci vízzel összeforraltam, felvakargattam a tál aljáról és az alaplébe öntöttem.
Nem adtam sem sót, sem egyéb adalékot az alapléhez, a kevés zavaros habot a tetejéről lekanalaztam. A húsalaplé készítése alatt a két fej céklámat megmostam és alufóliába csomagoltam és 170 fokon 1 óra alatt félpuhára pároltam a sütőben. Az alaplevet és a céklát eltettem másnapra, amikor is reggel zöldségszeleteléssel folytatódott a munka. (Természetesen nem szükséges a munkafolyamatot két napra elosztani, elég csak időben elkezdeni...) A céklát újságpapírra helyezett frissentartó fóliarétegen szeleteltem fel, hogy ne színezze meg a vágódeszkámat.

A borscshoz a répákat, zellert, céklát keskeny kis hasábokra (zsülienre) vágják, a burgonyát kockákra szeletelik. Én a burgonyát és paradicsomot kis, kb. 1*1 cm-es kockákra, a lila káposztát kisebb négyzet alakú lapokra daraboltam fel. A bacon szalonnát alapból felkockázva vásároltam. Két kisebb lábosba elfeleztem a bacont és zsírjára sütöttem. Az egyik lábosba beletettem a céklát és meglocsoltam a fél citrom levével illetve a kanál mézzel. A citrom konzerválja a cékla szép élénk színét, szükség szerint helyettesíthető ecettel is. Jól összeforgattam a baconnel, és puhára pároltam. A másik lábosba a kétféle felaprított hagymát szórtam bele, üvegesre pároltam és kevés olívaolajjal együtt hozzáadtam a répákat és a zellert, hogy puhára párolódjanak.

Amikor összeértek az ízek, a répákhoz adtam a paradicsomot és tíz percig még együtt főztem őket. Az alaplevet felforraltam, a húst kisebb falatkákra szedtem.

A forró alapléhez hozzáadtam a babérlevelet és a burgonyát, megsóztam, borsoztam és tíz percet követően rádobtam a répás zöldségkeveréket. Sajnos a sorrendet véletlenül elnéztem, mivel a burgonya után a káposzta, majd a cékla következik, de érzésem szerint nem vétettem túl nagyot, a zöldségek állaga így is kellemesen "roppanósra" sikerült. A répákkal együtt ezért a káposzta is a levesbe került.

Öt perccel később a cékla is csobbanhatott a levesbe. Én ezután adtam vissza a levesnek a húskockákat is.

Míg a leves színes rakományaival gazdagodott, kinyújtottam a leveles tésztát vékony téglalappá, és 0,5-1 cm-es csíkokra vágtam fel. A csíkokat megsodortam és sütőpapírral kibélelt tepsire fektettem, majd reszelt sajttal szórtam meg őket és sóőrlő malomból sószemcséket törtem rájuk. 190 fokos sütőben sápadt ropikká sütöttem őket, hogy ki ne száradjanak.

A céklát a friss fűszerek követték - a felaprított zeller zöldje, a kapor és a petrezselyem. Az utolsó percekben került a levesbe a vékonyan felkarikázott fokhagyma. És elkészült végre... rövid pihentetést követően tálalásra készen állt a borscs.

... és kívántam hozzá egy kanál friss tejfölt, hogy lágyan körülölelje, becézgesse az ízeket és színeket...

részletek....

Zöldséges túrógombóc

Anyutól a puhán gőzölgő, friss, markánsan túróízű, omlós túrógombócot szoktam meg, édes tejföllel, harsány zsemlemorzsával. A titka az, hogy a túró 10 dekájához 1 evőkanál búzadarát adagol, és én nem szándékozom ezt a családi hagyományt elpocsékolni... csak most kissé diétásabb zöldséges gombócokat álmodtam meg, fokhagymás, sós tejföllel, fűszeres pirított dióval.






Hozzávalók:

50 dkg túró
5 evőkanál búzadara
2 evőkanál olívaolaj
40 dkg zöldség vegyesen
3 tojás
friss kapor
só
frissen tört bors

1 marék dió
cayenne bors
ízlés szerint édeskömény mag

3 dl tejföl
1 gerezd fokhagyma
só

A zöldségek közé zöldbabot, sárgarépát, kápia paprikát, újhagymát, zöldborsót és aszalt, olajban eltett paradicsomot választottam. A zöldségeket megmostam, majd a répát meghámoztam, a zöldbab végeit levágtam és 1-1,5 cm-es darabkákra aprítottam fel őket. Olívaolajon, kis lángon enyhén roppanósra pároltam a zöldségeket, kevés sóval ízesítettem a keveréket.

Miután elkészült, hagytam kihűlni a zöldségeket. Egy tálba kimértem a túrót, búzadarát és hozzáadtam a három felvert tojást, a felaprított kaprot, a zöldségeket, egy kiskanál sót és borsot törtem rá.

Elkevertem a hozzávalókat és egy jó húsz percre félretettem, hogy a daraszemcsék megszívják magukat.

Egy nagy edényben sós vizet forraltam fel. Amikor már lobogott a víz, a hőfokot mérsékeltem, nehogy összeverje a lágy gombócokat, és próbafőzést végeztem. Egy takaros gombócot óvatosan kanálról a vízbe engedtem és megfigyeltem, hogy megtartja-e a formáját. Ha túl lágy az elegy, adjunk még hozzá kevés búzadarát, és egy negyedórát várjunk inkább. A megfőtt gombócok a főzővíz tetejére úsznak, ekkor óvatosan már kiszedhetjük őket. Egy száraz serpenyőben illatosra pirítjuk a durvára tört, fűszerezett diót. A tejfölt zúzott fokhagymával és sóval ízesítjük. A frissen elkészült gombóckákat fokhagymás tejföllel és illatos, ropogós diódarabkákkal koronázzuk.

részletek....

Zöldséges lasagna

Házi készítésű tésztával álmodtam meg ezt a zöldséges ízbombát, és mivel múlt vasárnap délután öt kis üveg aprított olívaolajos medvehagymát tettünk el, máris adódott az alkalom, hogy még jobban feldobjam az ebédemet. Ami épphogy készen lett munka előtt, nem is tudtam frissiben szépen felvágni, és az újonnan kölcsönkért fényképezőgéppel sem sikerült még igazán zöld ágra vergődnöm. Sajnos be kell látnom, "fényképezés függővé" váltam, már amikor a konyhában van dolgom... akkor érzek igazi inspirációt, ha szép képekbe tudom foglalni a színeket és illatokat :) Hát ez most így sikerült...

Hozzávalók:

Fél adag "friss, tojással gyúrt tészta"
(1 evőkanál aprított (olajos) medvehagyma, vagy spenót)

1 kisebb padlizsán
1 kisebb cukkini
1 lilahagyma
1 chilli paprika
3 gerezd fokhagyma
3 paradicsom
1 kaliforniai paprika
1 sárgarépa
1 csokor petrezselyem
só
frissen tört bors
2-3 evőkanál olívaolaj

50 g vaj + a hőálló tál kivajazásához egy kevés
1 púpozott evőkanál étkezési keményítő vagy 50 g liszt
fél liter tej
só
őrölt szerecsendió
őrölt fehér bors
(1 evőkanál aprított (olajos) medvehagyma, vagy spenót)

trappista sajt szeletek, vagy reszelve
parmezánsajt reszelve
1 csipet oregánó

A friss tésztát legalább fél órával korábban elkészítjük - én előző nap hagyományos lasagnát készítettem itthon, így előre meggyúrtam az 5 tojásos, 50 dkg lisztes egész adag tésztát, aminek részleteit a "Tészták" oldalon ecseteltem, azzal a különbséggel, hogy vidám zöld tésztát készítettem az egy evőkanál medvehagyma hozzáadásával. Majd megfeleztem, és két különböző napon használtam fel a gyúrt tészta adagokat. Ha aznap készítjük, fél órát pihentessük hűtőben a tésztát a nyújtást megelőzően. A padlizsánt, cukkinit, sárgarépát, lila hagymát, fokhagymát megtisztítjuk, vékonyan felkarikázzuk, a paradicsomot feldaraboljuk - aki a bőrét nem szereti, az inkább forrázza le és hámozza meg -, a chilli paprikát, a kaliforniai paprikát felcsíkozzuk. Széles serpenyőben az olívaolajon a hagymákat és a chilli paprikát megdinszteljük, majd sorjában rátesszük a zöldségeket (először cukkini, padlizsán, sárgarépa, majd kaliforniai paprika és paradicsom), gyakran átforgatva megpároljuk őket.

Sóval, borssal ízesítjük a puhuló zöldségeket, majd felöntjük 1-2 dl vízzel, és összeforraljuk, hogy sűrű, de szószos egyveleget kapjunk. Végül hozzáadjuk a friss, felaprított petrezselymet, és levesszük a tűzről. Legyen bő, de sűrű szaftja, hogy felszívhassa a tészta.

Egy kisebb lábosban a vajat felolvasztjuk és belekeverjük a keményítőt. Kissé lepirítjuk, majd folyamatosan kevergetve felöntjük a tejjel, hagyjuk keverés mellett besűrűsödni.  Levesszük a tűzről és őrölt fehér borssal és szerecsendióval, illetve tetszés szerint egy evőkanál olajos, aprított medvehagymával ízesítjük, színezzük. A tésztát három részre osztjuk kissé ellapítjuk a harmadokat és szintén harmadoljuk, így nagyon könnyű vékony lapokat nyújtani. Nem fontos a precizitás,
pár perc alatt megvan az egész.

Egy nagyobb hőálló edényt kivajazok, majd az aljára mérem a tejes, besamel-szerű mártás kb. negyedét. Lényeg, hogy egyenletesen vonja be a tál, vagy tepsi alját, hogy a tésztalapokat ebbe fektessük.

Lefektetjük az első sor tésztát (3 réteget teszünk majd le összesen). A tésztára rétegezzük a zöldséges ragu harmadát.

3 sorban tesszük le a rétegeket, a tetejére hagyjunk a mártásból. Bőven teszünk a tetejére trappista sajtot, meg ha van otthon, reszelünk rá egy kis parmezánt is.  Vékonyan meglocsoljuk olíva olajjal és megszórjuk a szárított oregánóval.

210 fokra előmelegített sütőben fél óra alatt készre sütjük, ha kell, grillezzük rá a végén a sajtokat, úgy az igazi. Sietve, farkaséhesen vágtam fel, később, amikor langyosabb lett, szépen összeállt az egész.

részletek....

Omlós juhtúrós rudacskák vegyes zöldséglevessel

A zöldségleves karfiolból, répafélékből, szárzellerből, valamint burgonyából készült. Semmi flancolás, időnként nem árt kiüríteni a hűtőt... Múltkor cukkinivel és karalábéval készítettem - ezek a levesek gőzölögve, tejfölösen, Erős Pistásan pompásan átjárják a gyomrot és a szívet. A mai vacsorám tündöklő sztárja azonban mégis a levest kísérő omlós juhtúrós rudacska lett, megnyerő napraforgómagos fizimiskájával. Lehetetlen volt Őt nem szeretni :)

Hozzávalók:

pár szem bugronya
2 szál sárgarépa
1 megtermett fehérrépa
1 kisebb fej karfiol
fél szárzeller
1 vöröshagyma
3 evőkanál olívaolaj
1 evőkanál fűszerpaprika
só
tört bors
tejföl (tálalásnál)

A rudacskákhoz:

25 dkg finomliszt (BL55)
20 dkg juhtúró
20 dkg vaj
1 kiskanál só
1 tojás
napraforgómag

Egy edénybe mérjük ki a lisztet és adjuk hozzá a puha (vagy kissé megolvasztott) vajat, juhtúrót és a sót.

Gyors mozdulatokkal összegyúrjuk a hozzávalókat és fóliába csomagolva a hűtőbe tesszük fél-egy órára. Nos, a leves is végtelenül egyszerű. Míg a tészta a frigóban pihen, a zöldségeket megtisztítjuk, a burgonyát, répákat, szárzellert felvagdossuk, a karfiolt apró rózsákra szedjük. A felaprított hagymát az olajon üvegesre pároljuk, majd hozzáadjuk a fűszerpaprikát és levesszük a tűzről. Jól átforgatjuk, és rádobjuk a zöldségeket a karfiol és a szárzeller kivételével. Felöntjük kb. 2 l vízzel, megsózzuk, megborsozzuk és addig rotyogtatjuk közepes lángon, amíg félig megpuhulnak a zöldségdarabok. Ezután jön a karfiol, majd a legvégén a szárzeller, mert ezek hamarabb megpuhulnak. A sütőt előmelegítjük 210 fokra.

Amint a szárzeller kissé roppanósra puhul, le is zárjuk alatta a tűzhelyet. A tésztát lisztezett deszkán kinyújtjuk kb. fél cm vastagságúra, gyorsan dolgozva, hogy a vaj ne olvadjon meg. 1-1,5 cm széles csíkokat vágunk belőle, ezeket sütőpapírral kibélelt tepsire fektetjük. Felverjük a tojást és lekenjük a rudakat, végül megszórjuk a napraforgómaggal.

12-15 perc alatt szép pirosra sütjük a juhtúrós rudakat.

A levest tejföllel, frissen tört borssal, Erős Pistával megbolondítva adagoljuk az ínycsiklandó sós sütemény mellé.

részletek....

Sárgarépás cupcake

Hihetetlen energiáimat emészti fel az adventi naptárak készítése, kiváltképp, hogy jelen esetben öt naptárról beszélünk... az barátok közt is százhúsz csomagocska és öt "háttér" összebarkácsolását jelenti, nem is beszélve a töltelékeknek szánt házi készítésű finomságok hadáról... Konyhai ténykedésem az elmúlt időszakban gyors és kevéssé érdekes ételek összeütésében merült ki - több-kevesebb sikerrel. Nem baj, jelentem, már a harminchetedik csomagnál járok és kitartásom töretlen, noha az idővel szemben alighanem vesztésre állok... A munka felpörgetésére halloween-i magasságokra törekvő cupcake-et készítettem.








Hozzávalók 12 cupcake-hez:

25 dkg finomliszt
2 teáskanál sütőpor
1/2 teáskanál szódabikarbóna
1 tojás
0,8 dl növényi olaj (esetemben kókuszolaj)
2,5 dl natúr joghurt
12,5 dkg porcukor
1 csomag vaníliás cukor
1 sárgarépa finomra reszelve
csokoládé cseppek szórásra 

3 tojásfehérje
15 dkg porcukor
piros és sárga ételfesték

színes szórócukor

180 fokra előmelegítettem a sütőt, majd hagyományos módon muffint készítettem. A száraz hozzávalókat - liszt, sütőpor, szódabikarbóna - egy edénybe mértem, és összekevertem. A tojást egy másik tálban felvertem és hozzáadtam a  12,5 dkg porcukrot, a kókuszolajat, joghurtot, vaníliás cukrot, majd elegyítettem az összetevőket. Végül a lisztes keverékhez adtam a nedves hozzávalókat és a reszelt sárgarépát.

Határozott kézmozdulatokkal addig kevertem a masszát, amíg a liszt maradéktalanul átnedvesedett. További kidolgozásra nincs szükség. A muffinsütő formát kibéleltem színes és olcsóbb, natúr papírsütő formákkal. A díszes papír lesz a külső réteg, a belső, natúr papír sül rá a muffinra. A tizenkét formába szétosztom a tésztát és a tetejére csokoládé cseppeket szórok.

Körülbelül 25 perc alatt készre sütöm a muffinokat. Ezután tíz percig pihentetem, majd a papírkosárkákkal együtt kiveszem a formából és egy tálcán, vagy rácson hűtöm le. Ezalatt elkészítem a tojáshabot. A technikát Horváth Eszter Desszertőrült c. könyvéből sajátítottam el múltkor, amikor körtés cupcake-et készítettem. Három tojás fehérjéjét és 15 dkg porcukrot összekeverek és közepes lángon felteszem főni egy edénybe.

Gyakran ellenőrzöm a hőmérsékletét, akkor jó, ha annyira felmelegedett, hogy ha hozzáérek az ujjammal, "csípi a bőröm" a forrósodó szirup. Ekkor átteszem egy tálba és gépi habverővel jó 8-10 percen keresztül megdolgozom a kívánt keménység eléréséig. A hab csodás átalakuláson megy keresztül, percről percre fényesebb és lélegzetelállítóan krémesebb lesz. Amikor már majdnem jó, rácsepegtetek a választott ételfestékből.

Tovább verem a színes tojáshabot, amíg tömör, formatartó krémet kapok.

A kész krémet habzsákba töltöm, ritka, nagy fogú csillagcsőrt teszek a habzsák szájába. A kihült muffinok tetejére a széléről kiindulva körkörösen haladva szép habsipkát nyomok.

Színes, apró szórógyönggyel díszítem az elkészült habos-babos sütihercegnőket.

részletek....

Gazdag karfiolleves csirkehússal

Tele vagyok tervekkel a megújult étkezésemet illetően és versenyt futok az idővel, hogy a korgó gyomorral felhalmozott zöldségekből és finomabbnál finomabb hozzávalókból a diétámba illeszkedő fogásokat készítsek. Zöldségeket rejtegetek a spájzunkban, a mosogató alatt, a hűtő fiókjában roskadoznak a gyümölcsök - azt hiszem lassan kereshetek egy pszichológust :)



Hozzávalók:

1 kisebb fej karfiol
2 sárgarépa
1 fehérrépa vagy pasztinák
fél gumó zeller és a fele zöldje
1 vöröshagyma
3 evőkanál olívaolaj
1 chilli paprika
50 dkg csirkemellfilé
2 evőkanál árpagyöngy
1 Knorr házias zöldségleves alap
2 duci gerezd fokhagyma
só
tört bors
tálaláshoz tejföl, ha szeretjük

A hagymát felaprítjuk és az olívaolajon megpároljuk. A felkockázott csirkemellet rátesszük a hagymára és rászórjuk a vékonyan felkarikázott fokhagymát, és a chilli paprikát.

Sózzuk, borsot törünk rá és félig lefedve, időnként átkeverve megpároljuk a húst. Ezalatt a megtisztított répákat felkarikázzuk, a karfiolt kisebb rózsákra szedjük, a zellert felkockázzuk. Amikor a hús már mindenütt szép fehér, rátesszük a gyökérzöldségeket, időnként megforgatva pár percig hagyjuk a hús levében párolódni.

Ezután hozzáadom a karfiolt és felöntöm annyi vízzel, ami ellepi. Felforralom a levest, majd kisebb fokozatra állítom és belekeverem a zöldségleves alapot és beleteszem az árpagyöngyöt, majd addig főzöm a levest, amíg a zöldségek és az árpagyöngy meg nem puhulnak. Az utolsó öt percre a zeller zöldjét is hozzáadom.

Ha kell, sóval és borssal még utána ízesítem, majd friss tejföllel szedem tányérra.

részletek....

Karalábéleves gazdagon, vajas daragaluskával

Csoda látvány fogadott a piacon, mikor leugrottam egy kis hagymáért. A pultokon lecserélődtek a régi zöldségek, friss, harsány újak kéretik magukat a standokon. Az elöregedett áruk az eladók mögötti rekeszekben számolgatják hátralévő óráikat, ennek ellenére a hangulat rendkívül felemelő az egész piac területén. Hűvöskésre sikeredett májusunk végnapjaival végre beköszöntött a bőség :)











Hozzávalók:

3 fej karalábé (ha friss a zöldje, az is mehet a levesbe, ne szedessük le)
2 sárgarépa
1 fehérrépa
1 vöröshagyma
petrezselyem
zeller zöldje
1 chilli paprika
3-4 evőkanál olívaolaj
1 evőkanál étkezési keményítő vagy liszt
1 tojás
kb. 7 dkg búzadara
2 dkg vaj
1,5 l víz
só, bors
tejföl (opcionális)

A főszerepet a karalábékra írtam, de olyan megnyerőek voltak az új répák is, hogy nem lehetett őket kihagyni a szereposztásból. A daragaluskát kezdtem el először, a tojáshoz csipet sót adtam, majd hozzáadagoltam a búzadarát, elkevertem, hogy a daraszemeket jól bevonja a tojás. Hozzáadtam a felolvasztott 2 dkg vajat is, majd másfél órára félretettem.Félidőben érdemes nekilátni a levesnek.

A zöldségeket megtisztítottam, megpucoltam. A gyönyörű fehérrépám bőven kínálta a petrezselymét. Annyira szépek voltak így együtt...

A vöröshagymát felaprítottam, a karalábét felkockáztam. Az olajon lassú tűzön üvegesre pároltam a hagymát, majd hozzáadtam a karalábét, és tíz percig pároltam őket együtt a fedő alatt. Ezt követően rátettem a keményítőt, alaposan átforgattam és egy perc alatt megpirítottam.

Felöntöttem a 1,5 l vízzel, amint felforrt, hozzáadtam a felkarikázott répákat és a hosszában megfelezett chillit. A paprika természetesen kihagyható.

Forrás után alacsony lángon hagytam rotyogni a levest, előtte sóztam, borsoztam. A sok gyönyörű zöldség miatt nem használtam más ízesítőt. Nem kellett sok idő, hogy puhulni kezdjenek a zöldségek, a petrezselyem felét és a zellert durvára vágtam és a kiszaggatott daragaluskákkal együtt hozzáadtam a leveshez. A levet megkóstoltam, utánasóztam. A galuskáknak húsz perc kell, hogy megszívják magukat és átfőjenek, ennek utolsó öt percében adtam hozzá a petrezselyem második felét egészben, mert úgy szeretem. Amikor elkészült, tányérba szedve tejföllel dúsítottam.

részletek....

Fehér zöldségkrémleves muffinnal

Csodás fehér zöldségeket találtam itthon a szombati piacolásról. Olyannyira kínálgatták magukat, gondoltam, a közelgő tél tiszteletére összehozok egy hófehér ételkompozíciót, lágy, de melengető ízvilággal.







Hozzávalók:

1 fej karfiol
1 pasztinák
fél fej nagy zellergumó
1 vöröshagyma
5 dl főzőtejszín
1 házias levesalap a Knorrtól
olaj a hagyma lepirításához és a muffinformák kikenéséhez
25 dkg finomliszt
12 g sütőpor
fél teáskanál szódabikarbóna
őrölt szerecsendió, fehér bors, őrölt kömény
só
100 ml tejföl
1 tojás
12,5 dkg Rama margarin
szezámmag a szóráshoz

A karfiolt alaposan megmostam és rózsáira szedtem, a hibás részeket eltávolítottam. A pasztinákot, fél zellert megpucoltam és kis kockákra vágtam. A vöröshagymát felaprítottam és üvegesre pároltam 2-3 evőkanálnyi olajon, majd hozzáadtam a zöldségeket és felengedtem vízzel úgy, hogy nagyrészt ellepje, de mégse legyen túl sok, hogy a visszamaradó zöldségekből készülő krémlevesnek legyen jó állaga. A főzőlét megsóztam, a zöldségeket puhára főztem.

A forró levesből kivettem kb. 30 dkg zöldséget vegyesen, a karfiolrózsákat félretettem. Pár kanál leves belekerült a muffin nedves összetevőibe, mert nem szűrtem le a zöldségeket. Két külön tálba állítottam össze a muffin száraz és nedves hozzávalóit.
A zöldségekhez adtam a tejfölt, a főzőtejszínből 200 ml -t, a tojást és a puha margarint. A lisztet, sütőport, szódabikarbónát, sót, fehér borsot, köményt és szerecsendiót elkevertem, majd elvegyítettem a nedves összetevőkkel.

Fontos, hogy a muffintésztát darabosra terveztem, de eleve sem javasolt alaposan kikeverni. Ezért, amikor összeállt a tészta, óvatosan beletörtem a karfiolrózsákat, és kiolajozott muffin formába szétosztottam a masszát. A tetejére szezámmagot szórtam.

180 fokra előmelegített sütőbe toltam 25-30 percre.

A levest alacsony lángon kicsit tovább rotyogtattam, ekkor már a Knorr levesalappal együtt. Majd a tűzről lehúztam és botmixerrel krémlevessé varázsoltam a sápadt egyveleget. A pürésítés közben a maradék 300 ml főzőtejszínt is hozzáadtam és, mivel meg voltam elégedve az ízével, nem turbóztam tovább. Na jó, néhány csepp szezámolaj került a tetejére tálaláskor.

részletek....